Ezt a dalt szinte kivétel nélkül mindenki a Beatles-szel azonosítja, hiszen áááá ááááááá áááááááááá áááááááááá fejrázááááás, shake it up, baby!!! Isteni szám tele végtelen energiával. Ettől őrültek meg a hatvanas évek lányai, de szerintem ma sincs olyan ember, aki ne imádná Phil Medley és Bertrand Russell Berns 1961-es szerzeményét, amelynek a Bealtes szerzett világhírnevet (bár korábban más előadókkal is szép helyezést ért el ez a dal a slágerlistákon).
A stúdiófelvétel arról is híres, hogy "take 1"-ra - azaz legelsőre - sikerült a lemezfelvétel ráadásul egy iszonyatosan fárasztó nap (1963. február 11-én) legvégén, amikor Lennonnak már alig volt hangja... Nekifutottak, és zseniálisan megcsinálták ezt a dalt. (Készült egy második felvétel is, de Lennon hangja addigra elment, úgyhogy maradt az első és egyetlen stúdiófelvétel!) A Beatles a Twist and Shouttal 1964-től lépett fel élőben, és ennek az évnek az elején jelent meg az USA-ban is és Angliában is lemezen.
Mielőtt élőben előadták volna, kitalálták a fejrázós részt a felépülő A7-es akkord végére, de le akarta őket beszélni a menedzsment, hogy csak kinevetteti magát a zenekar. Hát nem kinevetés lett belőle, hanem valami egészen más.......
Nézzétek meg, hallgassátok ezt a kis részt!!! A hideg futkos az ember hátán! Elképesztő mit műveltek ezek a fiúk, mi lehetett ott élőben... Lennon tökéletesen hozza a stúdiófelvételen hallható rekedtes hangszínt, Harrison és McCartney vokálja fantasztikus. (Egyébként ez a fejrázás a védjegyük is lett, más dalokban is "bevetették", pl. a She Loves You-ban is.)
Most, a bejegyzés írása közben vagy ötször megnéztem a fenti videót, és annyira a hatása alatt vagyok! Szinte alig merem beilleszteni a szerény kis oktatóvideót, mégis remélem, bátran a kezetekbe veszitek az ukulelét, és megtanuljátok ennek a számnak a kíséretét, ami egyáltalán nem bonyolult. A D-dúrt, a G-dúrt és az A-dúrt (A7-et) kell pengetni benne:
