UKULELETANFOLYAM
2020 február 15-én és 22-én
Iratkozz fel
a hírlevelünkre!
KERESÉS
Gáll Tamás .:. 2019-02-18

Többször hallottam, láttam már Tanglewood ukulelét, de mindeddig nem került sor arra, hogy kipróbálhassam. Most végre eljutott hozzám egy példány, melyhez egy lelkes olvasónk, Ádám közbenjárására is szükség volt. Azért is voltam nagyon kíváncsi erre a hangszerre, mert a teste koafából készült, ahogy az én régi, legelső ukulelémé is, tehát valamilyen értelemben ez a Tanglewood és az én Lanikai ukulelém távoli rokonok .

E Tanglewood ukulele legnagyobb érdekessége számomra a mérete volt. Percekig gondolkodtam, hogy vajon tenor vagy koncert méretű hangszert fogok a kezemben, ugyanis a koncert méretűek ennél kisebbek, a tenorok ennél nagyobbak szoktak lenni. A gyártó honlapja szerint ez egy koncert méretű hangszer, de az én koncert méretű Lanikaim ennél kisebb, viszont a tenor méretű ukuleléim mind nagyobbak. Mindenesetre a test formája szép, a koafa erezete természetesen gyönyörű, úgyhogy ezen a fronton nem lehet oka panaszra a Tanglewoodnak. Két dolog mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, és ezekből az egyikre Ádám is felhívta a figyelmemet, igaz, kicsit más szempontból: mesélte, hogy az elektronikájával nem volt elégedett, nem (vagy alig) lehetett elemet cserélni benne. Én emiatt az elemtartót nem is környékeztem meg, viszont az elektronikát - a hangolás miatt - nyilván bekapcsoltam. A hangolás nem ment flottul, próbáltam rájönni az okára. A húrok sem tapintásra, sem hangzásra nem tűntek elhasználódottnak olyannyira, hogy amikor picit tekertem a hangolókulcsokat, szépen reagáltak, lehetett hallani a hangmagasságbeli különbséget, amit viszont a beépített hangológép nem követett le. Így tehát eltartott egy darabig a hangolás. A másik dolog, amely azonnal szemet és kezet (ujjat) is szúrt, az a bundok végei voltak.

Nem tudom, hogy ez az egy példány csúszott csak át a minőségellenőrzésen (vagy Tanglewoodéknál ez egyszerűen nem követelmény), de a bundvégeket nem ellenőrizték, így van, amelyik rövidebb a kelleténél, és van, amelyik kicsit kilóg az ukulele fogólapjáról. Messziről nézve ez nem feltűnő, közelről nézve viszont jól látszik, ráadásul játék közben nem kellemes élmény, ha az ujjunkat vagy a tenyerünket karcolja az eldolgozatlan bundvég. Mindez leginkább testhez közel eső bundoknál figyelhető meg, így aki arrafelé nem penget, hanem inkább csak az alapakkordokat sikálja, ez a körülmény nem lesz zavaró a számára.

Az ukulele hangja - ha sikerül végre behangolni - persze jó, a koafa és Aquila Nylgut húrok biztosítják a szép hangzást. A fent említett, eldolgozatlan bund dolog nyilván nem teszi játszhatatlanná a hangszert, hiszen jól lehet rajta játszani, csak ez egy olyan bosszantó körülmény, amely a gyártó részéről kis odafigyeléssel kiküszöbölhető lenne (lett volna). Hallgassuk meg tehát, hogyan szól ez a Tanglewood ukulele:


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
https://www.ukulele.hu/blog/tanglewood-twt-16-e

További olvasnivalók:

Gáll Tamás .:. 2018-07-11
Ritkán kerül a kezembe olyan ukulele, amelyik - angol kifejezéssel élve - "glossy finish"-t kap, vagyis a gyártás utolsó fázisában a végtelenül simára csiszolt ukulelére lakkréteg kerül, amely a polírozásnak köszönhetően csodálatos, fényes felülete...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Schäfer Zsolt .:. 2019-07-04
Ezúttal egy régi-régi albumról szemezgetek: negyven éve, 1979-ben jelent meg Chalmers Doane „Ukulele Express” című lemeze. A lemez Doane honlapjáról letölthető, de vigyázat, mert ezek analóg, archív felvételek az internet előtti időkből. Mielőtt továbbolvastok, indítsát...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2012-09-22
Ki hinné, hogy a frigyládát már több mint 31 éve fosztogatják? Igen, 1981-ben került a mozikba, és bátran állítom, hogy bármelyik mai akció/kalandfilmmel felveszi a versenyt. Négy Oscart (technikaiakat) nyert, sajnos a zenei Oscart elvitte Vangelis a Tűzszekerekkel (amitől idén már mi...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2012-04-08
A 3 Non Blondesre érkezett visszajelzéseket köszönöm, örülök, hogy ilyen sok mindenkinek tetszett. Néhányan kérték, hogy mutassam meg közelről is az akkordokat, illetve a gitárszólamot, íme: A videót megint parkolóban készítettem a telefonom segítség&ea...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2013-11-12
A Dream a Little Dream of Me című számot Fabian Andre and Wilbur Schwandt szerezte 1931-ben. Ez a zseniális dal 1968-ban a The Mamas & The Papas nevű együttes feldolgozásában érte el a legnagyobb sikereket. A szám kiválóságát mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy legalább 60 "hivatalos&qu...
Elolvasom a teljes bejegyzést!