Ben E. King - Stand By Me - Ukulele Magyarország
KOSÁR MEGNYITÁSA
KERESÉS
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
Ukulele Magyarország
Magyar Ukulele Klub
Ukulele Hungary csatorna
Instagram
Twitter


Egy gyönyörű dal bevezetőjét szeretném megtanítani nektek. Szerintem mindenki ismeri ezt a csodás, régi szerzeményt 1961-ből, amely Ben E. King nevéhez fűződik, és kb. 400 féle hivatalos feldolgozását tartják számon közöttük John Lennonét és Tracy Chapmanét.

Ha valakinek nem ugrana be a dal, íme az eredeti:

És muszáj megmutatnom a Tracy Chapman-féle verziót, annyira jó:

Az egész dal egy "jól bejáratott" akkordmenetre épül: I - VIm - IV - V kör szólal meg a versszakok és a refrén alatt is, amely C-dúrban C-dúr - A-moll - F-dúr - G-dúr kört jelent. Ez jó hír a kezdőknek is, hiszen néhány alapakkordból felépíthető a teljes nóta. A Stand By Me bevezetője nagyon jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető. Aki megtanulja az intrót, utána a fent említett akkordokat pengetve végig tudja kísérni a teljes dalt. A dalszöveg akkordokkal a Letöltés menüpontban elérhető. Következzen tehát az intró, amelyet türelmes és bátor kezdőknek is tudok ajánlani:

Blogcímkék: feldolgozás

Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:

https://ukulele.hu/blog/ben-e-king-stand-by-me

Ajánlott blogbejegyzések

Gáll Tamás 2013-04-05
Szolgálati közlemény: szeretnénk mindenkit megnyugtatni az előző (hegedűs-ukulelés) bejegyzés komolytalanságával kapcsolatban, ami akkor lesz igazán érthető, ha a dátumot alaposan szemügyre vesszük. Maradunk ukulele blog! Réges rég, egy messzi-messzi ukulelén... John...

Gáll Tamás 2019-12-06
Lanikais sorozatunk következő részében egy koncert méretű ukulelével ismerkedünk meg, az FM-C-vel, amely a "Flame Maple" rövidítést és a koncert méretet jelöli. Ez az ukulele habos juharból készült, ennek köszönhetően percekig órákig gyönyörködhetünk...

Gáll Tamás 2017-04-03
Fiatalkorom egyik kedvenc zenés-táncos filmje volt a Grease (itthon Pomádé címen futott). Sajnos már régen láttam, de a dalokat tudom kívülről, és ezzel szerintem sokan vagyunk így, akik az ötvenes évek rock and roll zenéit szeretik. Bár a film története...

Gáll Tamás 2013-11-17
Itt van tehát az a videó, amivel segítéget szeretnék nyújtani ahhoz, hogyan játsszuk el ukulelén a Dream a Little Dream of Me című dalt. Amit korábban a Mennyből az angyalnál írtam, az erre a feldolgozásra is igaz: természetesen nem ez az egyetlen üdvözítő út,...

Gáll Tamás 2018-11-16
Általában ki szoktam írni a címbe a kipróbált ukulele pontos típusát, de ettől most megkíméltelek benneteket, mert a leghosszabb, (számomra) legsemmitmondóbb és legfantáziátlanabb típusjelzéssel látták el ezt az ukulelét, ami nem más,...

Gáll Tamás 2024-02-01
A szokásostól eltérően néhány nap késéssel tudok beszámolni a múlt vasárnapi ukuleletanfolyamról, hogy miért, azt mindjárt kiderül. Több rekordot is megdöntöttünk: egyrészt a "legtöbb kölcsönadott ukulelével" lezajló tanfolyam...

Gáll Tamás 2014-03-18
Pachelbel neve lehet, hogy nem sokaknak ismerős, az általa komponált D-dúr kánon akkordjait azonban szinte nincs, aki már ne hallotta volna. Olyan akkordsort állított össze ugyanis ez a nagyszerű barokk zeneszerző, amely aztán millió más komponistát és könnyűzenék szerzőit is...

Gáll Tamás 2011-07-14
Nem is titkolom, hogy a Beatles a kedvencem, annyira sokszínű, fantáziadús zenét komponáltak, dalaik megunhatatlanok. Ebben a bejegyzésben egy 1965-os számot dolgozunk fel. Ezt azon első Beatles-dalok között szokták említeni, amelynek - Lennon hatására - némi filozófiai...

Gáll Tamás 2016-08-26
Egy korábbi bejegyzésemben (Kincs, ami nincs) áradoztam már arról, gyerekként mennyire magával ragadtak a Bud Spencer és Terence Hill filmjei. Nemrég jöttem rá, hogy a filmekben a direkt poénok mellett rengeteg finom abszurditás van, ami vagy feltűnik a nézőknek vagy nem. Én...