Az elmúlt években szerencsém volt ukulelét (is) tanítani néhány lelkes kezdőnek (sajnos nem fértek/férnek bele az időmbe többen), amely nekem is nagyon tanulságos volt. Ahány ember, annyiféle dolog megy könnyebben vagy nehezebben a hangszertanulás különböző fázisaiban, egy valamivel azonban szinte kivétel nélkül valamennyi tanítványom megküzdött, ez pedig az észrevétlen, gördülékeny akkordváltás. Nem is csoda, hiszen ez az agy számára az egyik legmegerőltetőbb művelet, amelynek a jó kivitelezéséhez magas fokú koncentráció szükséges, hiszen az embernek a fülét és kezeit megfelelő tempó betartásával össze kell hangolnia.

Minden kezdő átmegy azon a szakaszon, amikor már örömmel és önállóan fedez fel egy-egy újabb akkordot, viszont falba ütközik akkor, amikor az akkordokat egymás után kell játszania egyenletes tempóban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az első néhány "alap" akkord megtanulása - kikeresgélése, memorizálása - után ("De jó, megy a C-dúr, a G-dúr és az F-dúr!") az következik, hogy ezeket az akkordokat időben egymás mögé tesszük, tehát egy bizonyos tempóban egyenletesen játsszauk őket. Ez egy nagy és nehéz ugrás, hiszen a cél az, hogy az akkordokat úgy kell lepengetni, hogy az akkordváltások között nem állunk meg, nem keresgéljük a bundokat, nem igazgatjuk hosszú másodpercekig az ujjainkat. Mindannyian kivétel nélkül átesünk (átestünk) az ukuleletanulásnak ezen a szakaszán, amikor az agyunk már tudja, mi következik, de az ujjaink nem engedelmeskednek még olyan gyorsan. És ez a kulcs: az ujjainkba átvinni azt az automatizmust, hogy hamar - akár odanézés nélkül is - ráálljanak a megszólaltatni kívánt akkordra.

A netről millió dal akkordjai tölthetők le, a legextrémebb akkordlefogások figyelhetők meg, de olyan programot nem láttam még, amely az akkordváltások begyakorlásában segít, ezért elhatároztam, hogy készítek egy felokosított metronómot, amely pittyegés közben diktálja a következő lejátszandó akkordot. De nem akárhogy! Az ütem utolsó két ütésekor tudjuk csak meg, mi lesz a következő lejátszandó akkord, így alig marad pár másodpercünk arra, hogy az ujjainkat átállítsuk a következő akkordra. Persze lassabb tempó esetén ez az idő növekszik, de mivel a metronóm akár véletlenszerű sorrendben is "dobálhatja" az akkordot, nem tudhatjuk előre, mi következik.

Készítettem tehát egy ilyen metronómprogramot, amelynek egy külön honlapot szenteltem. A címe: www.chordtime.com

Néhány napja indítottam, és a világ minden tájáról hamar rengeteg elismerő üzenetet, Facebook-kommentet kaptam, hogy mennyire hasznos ez a kis program. Mindenkit arra bátorítok, hogy próbáljátok ki, használjátok, kísérletezzetek a ChordTime-mal, kezdők, középhaladók és profik is be tudják állítani úgy, hogy valódi kihívást jelentsen a metronóm követése.

Nagyon szívesen fogadok minden visszajelzést, fejlesztési javaslatot! Köszönöm.

És kérem, hogy legyetek szívesek like-olni, megosztani a ChordTime Facebook oldalát is, amelyen keresztül értesítést kaphattok a legújabb fejlesztésekről is: ChordTime a Facebookon.