Lassan vallási háború alakul ki magyar és külföldi fórumokon is azzal kapcsolatban, hogy első ukuleleként szoprán vagy koncert méretű ukulelét érdemes választani. Vagy esetleg tenort. Elhatároztam, hogy készítek egy blogbejegyzést és videót a témában, amelyben igyekszem részletesen leírni és megmutatni, én melyik álláspontra helyezkedem. Amely egyébként nyilvánvalóan és természetesen nem szentírás, csupán az elmúlt évek tapasztalatait összegezve a személyes véleményem: igyekszem néhány olyan szempontot elmondani, amelyekre a vásárlás előtt álló kezdő ukulelések nem biztos, hogy gondolnak.
Ukulelvásárláskor az egyik meghatározó tényező - értelemszerűen - a hangszer ára szokott lenni. Mivel a szoprán a legkisebb méret (most az ennél kisebbeteket tegyük félre kicsit), értelemszerűen ebbe kerül a legkevesebb anyag, és ezt tükrözi az ára is. Az ugyanolyan anyagból, olyanolyan dizájnnal készülő (vagyis egy családba tartozó) ukulele nagyobb, koncert verziója több anyagot, a tenor még többet és a bariton a legtöbb anyagot igényli, ennek - a méretnek - megfelelően emelkedik az ukulelék ára is. Így sokan gondolják, hogy nem kockáztatnak sokat, vesznek egy szopránt, hiszen az a legolcsóbb, és ha beválik, később bővítik a gyűjteményt majd egy koncerttel vagy tenorral. Természetesen ezen az úton is el lehet indulni, de nagy kérdés, hogy vajon a szoprán mint kezdő méret ugyanazt a játékélményt biztosítja-e hónapokon keresztül mint mondjuk egy koncert méret.
Megértem azokat is, akik azt mondják, hogy az "igazi" ukulele a szoprán ukulele, hiszen kb. ebben a méretben készültek el a világ első ukuleléi. Ettől függetlenül a kis méret magában hordozza a korlátait is, és nyilván nem véletlenül készülnek sok-sok évtizede nagyobb ukulelék is.
A szopránt és a koncertet összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a koncert méretű ukulelék bundjai szélesebbek, könnyebben elférnek rajta az ujjaink. Sőt ha kezdőként meggyűlik azzal a bajunk, hogy adott akkord lefogásakor gyorsan odataláljon az ujjunk valamelyik bundra, akkor azok szélesebb volta szintén segítségünkre van. Míg a szoprán kisebb bundjai ebből a szempontból nehezítő tényezők. A videón ezt részletesen bemutatom, viszont nem szólok arról, hogy egy-egy "sűrűbb" akkordot könnyebb lefogni olyan ukulelén, amelyiken több hely van az ujjainknak. Gondoljunk pl. a D-mollra, amelyiket határozottan könnyebb lefogni egy koncert méretű ukulelén mint egy szopránon.
A szoprán teste kisebb a koncertnél. A koncerten könnyebb az ukulele fogását, tartását megtanulni gyakorolni. Mindez persze a testünktől is függ. Egy kisebb testű, kisebb termetű embernél talán nem jön elő ennyire ez a dolog, de egy nagy termetű férfi kezében a szoprán el fog veszni, és kezdőként meg fog küzdeni a hangszer kézben tartásával.
A legtöbb szopránon fizikailag kevesebb hang van. (Nem beszélek most a hosszított nyakú szopránokról, melyeket éppen a "hiányzó" hangok miatt alakítottak ki a gyártók.) A szoprán ukuleléken kb. egy oktávnyi (gyártótól függően esetleg +2 / +3) bund van, vagyis kb. 12-15, ami azt jelenti, hogyha kezdőként pár hónap elteltével a nyakon feljebb merészkedünk, esetleg dallamot játszunk, könnyen belefuthatunk abba, hogy a szoprán hangterjedelmét kicsinek, kevésnek találjuk. A korábban említett bundszélesség ráadásul a szoprán hangszer magas hangjainál már egészen nagyon kicsi, tehát igazán nehézzé válik a hangok pontos eltalálása.
Hangerő, hangszín: a szoprán ukuleléknek kissé dobozszerű, semmivel sem összetéveszthető, igazi aranyos ukulelehangja van. Már a koncert méretű ukulele hangja is komolyabb ennél (nem beszélve a tenorról). Nyilván minél nagyobb a hangszer, hangerőben is többet várhatunk tőle, de persze ebben meghatározó szerepe van a faanyagnak is (ahogy a hangszínt is befolyásolja a faanyag, illetve annak tömör vagy laminált volta), gerendáknak, hanglyuk elhelyezésének stb.
Félreértés ne essék, én nagyon szeretem a szoprán méretű ukulelé(ke)t is, de nem vagyok biztos benne, hogy a kezdőknek az a legideálisabb választás. Úgy is fogalmazhatnék, hogy minden ukulelés gyűjteményében kell, hogy legyen egy szoprán méretű hangszer is, de talán nem feltétlenül annak kell az elsőnek lennie. Gyakorlattal, rutinnal sokkal könnyebb szopránon játszani, illetve szopránra váltani pl. egy koncert méretű ukuleléről.
Mindeddig a szopránt és a koncertet hasonlítgattuk egymáshoz, de mi a helyzet a tenorral és a baritonnal? Mivel én az esetek legnagyobb részében tenoron játszom, nyilván elfogult vagyok a tenorokkal. A nagyobb hangterjedelem és hangerő, valamint a szélesebb bundok (és az ujjaim hossza) miatt nekem a tenor az ideális: gyakran játszom a 12. bund fölött dallamot és akkordokat is, mondhatni bejátszom az ukulele teljes nyakát, így a magasabb tartományoknál fontos nekem a bundszélesség. Úgyhogy akinek nagyobb a keze, szélesebbek az ujjai, a koncert mellett (helyett) a tenor is ideális választás lehet, de ugyanezt mondanám a gitárosoknak is, akik a gitár - ukuleléhez képest - óriási bundjaihoz vannak szokva.
Ha már a gitárosoknál tartunk: hozzájuk legközelebb a bariton áll hangolásban is, hiszen a legtöbb bariton DGHE hangolású húrokkal érkezik, így az átállás könnyű, a játékélmény pedig hasonló. (Persze baritonra is kapható GCEA hangolású húrkészlet.) A baritont szoktam a legkevésbé ajánlani a kezdőknek, mert ez inkább tényleg már kis gitár. De természetesen ha valakinek ez tetszik meg, ezen is meg lehet tanulni ukulelézni, mély D húrral szerelve viszont a legkevésbé ukulele hangzású.
A fenti gondolatokból talán már kitaláltátok, hogy teljesen kezdőknek a koncert méretet szoktam javasolni (esetleg a tenort). Ahogy a blogbejegyzés elején írtam, a fentiek a saját véleményemet tükrözik, amelyek az elmúlt, ukulelézéssel és ukuleletanítással eltöltött éveim során összegyűjtött tapasztalataimon alapulnak. Nem kizárt, hogy más tapasztalt ukulelések eltérően gondolják, én természetesen tiszteletben tartom az ő álláspontjukat. Javasolom, hogy vásárlás előtt ismerjetek meg minél több véleményt, hogy végül a számotokra legszimpatikusabb alapján tudjatok dönteni.
A videóban nem említem a gyerekek "kérdéskörét", vagyis azt, hogy mi van akkor, ha gyereknek vennénk ukulelét. Nekik természetesen tökéletes választás lehet a szoprán, hiszen nem igazán fognak a 12. bund fölé kalandozni, és a kisebb ujjaiknak pont megfelelő lesz a bundszélesség, és a kisebb ukuleletest sem okoz majd gondot. Aztán ha kitartóan gyakorolnak, és nagyobbak lesznek, kérni fogják a konceret méretet .
Végül fogadjátok szeretettel azt a videót, amelyben a fenti összehasonlításokat - méret, bundszélesség, hangterjedelem - elvégzem és meg is mutatom:
Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
https://ukulele.hu/blog/szoprant-koncertet-vagy-tenort