Latinos dallamok az erdőben - Ukulele Magyarország
KOSÁR MEGNYITÁSA
KERESÉS
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
Ukulele Magyarország
Magyar Ukulele Klub
Ukulele Hungary csatorna
Instagram
Twitter


Nagyon szeretem a latin zenét, órákig tudom hallgatni (és nézni) a varázslatos és érzelemgazdag dalokat (táncokat), amelyekből millió stílus alakult ki, és szerintem mindenki meg tudja találni a neki tetsző irányzatot.

Kedvcsinálónak mutatok egy videót, melyben a gitáros "spanyolos dallamokat" penget - nem is akárhogyan!

Még sok-sok videót tudnék linkelni, de YouTube-on keresgélve bárki találhat számos szuper felvételt.

Az utóbbi időben különösen sok latin zenét hallgatok, így hát kedvet kaptam, hogy készítsek ezzel foglalkozó bejegyzést is. Pünkösd hétfőjén zöld erdőben jártam, ukulelét láttam, meg akart szólalni, szabad-e játszani, szabad, és így helyi rovarközösség legnagyobb örömére négy akkord segítségével igyekeztem némi latinos lüktetést vinni az erdő életébe.


Nagyobb térképre váltás

A fenti "Spanish Guitar" videó nyomába sem érek a felvételen (nem is tudnék ukulelén... na jó, gitáron sem ), de néhány alap dolgot azért talán meg tudok mutatni:

Blogcímkék: akkordok

Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:

https://ukulele.hu/blog/latinos-dallamok-az-erdoben

Ajánlott blogbejegyzések

Gáll Tamás 2021-04-20
Mindig izgatottan veszek kézbe olyan típusú ukulelét, amilyenből ritkán próbálhatok ki másfélét. Egészen pontosan arról van szó, hogy van ugyan egy saját rezonátoros ukulelém, amit igazán szeretek az egyedi hangja miatt, de más rezonátoros ukulelékkel...

Gáll Tamás 2022-08-24
Őszintén szólva nem gondoltam, hogy ennyien leszünk a tanfolyamon, mert ilyenkor még sokan nyaralnak, élvezik az utolsó nyári napokat, de legnagyobb örömömre majdnem teljesen megtelt a terem, és 15 lelkes ukuleléssel kezdtük meg 2022. augusztus 21-én 9 órakor a 12. ukuleletanfolyamot. Reggel...

Gáll Tamás 2018-09-01
Ki ne emlékezne a kilencvenes évek elejéről a Lambadára? Boldog-boldogtalan riszált erre a jó kis dalra, ami a mai "korszakos slágerektől" abban különbözik, hogy az még zene volt, nem úgy, mint a mai, zenének nehezen nevezhető kreálmányok (ld. gengnemsztájl és...

Gáll Tamás 2021-03-10
Kati volt olyan kedves, és néhány napra kölcsönadott nekem egy fantasztikus Ohana ukulelét, amely itthon elég ritka jószág. Nem csoda, hiszen ezek abszolút felső kategóriás ukulelék, és ezért nem is olcsók. Örömömre szolgált tehát, hogy egy...

Gáll Tamás 2020-11-08
Sokszor elmondom és leírom, hogy ezt vagy azt a dalt érdemes megtanulni, mert sokan ismerik, így társaságban is jó "muníció", vagyis az "Ugyanmár, játssz valamit!" kérés esetén bátran előadhatjuk. A "Hull a pelyhes"-sel is ez a helyzet, ugyanakkor hátránya, hogy...

Gáll Tamás 2020-11-19
Teljesen fekete ukulele mindezidáig nem volt a kezemben. Most viszont kipróbálhattam a Flight 310-es sorozatából a Blackbird-öt, amely annyire blekk, hogy még a húrok is blekkek rajta. Ezt leszámítva tulajdonképpen megegyezik a nemrég próbált Flight NUS-380-nal. Ahogy annál...

Gáll Tamás 2023-04-12
Némi szünet után újból jelentkezem blogbejegyzéssel, ráadásul egy régebbi adósságomat törlesztem, hiszen a blog több mint 13 éves fennállása óta nem esett még szó a balkezes ukulelékről. A tavaszi tanfolyamokon részt vett egy balkezes kolléga,...

Gáll Tamás 2014-11-17
Biztos ismeritek a viccet, hogy "Hány fekvőtámaszt tud megcsinálni Chuck Norris? Hát az összeset." Most kísérletet teszünk arra, hogy Chuck Norrisként az összes akkordot egy ábrán összefoglaljuk, amely talán a haladóbbaknak könnyebb lesz, de persze a kezdők kedvét sem szeretném...

Gáll Tamás 2015-07-20
A '80-as évek második felében az egyik első nagy mozis élményem valamelyik Bud Spencer-Terence Hill film volt, amelyet a szüleimmel együtt néztünk meg. Emlékszem, utána az utcán sétálva előttük, velük szemben ugráltam, és mindenképpen bunyózni...