A negyedik alapakkord a G-dúr, amelyet a korábban megtanult C-dúrhoz, F-dúrhoz és  A-mollhoz hozzátéve egészen sok dalt el tudunk majd játszani, legalábbis akkordozva tudjuk majd kísérni. Az eddig tanult három akkordhoz képest a G-dúr tűnik a legbonyolultabbnak, hiszen amikor először lefogjuk, úgy érezzük, kicsit csomót kell kötnünk az ujjainkra. Ráadásul ez az első akkord, amelynél három ujjal három húrt fogunk, tehát a végtelenül kényelmes C-dúr és A-moll, és a szintén laza F-dúrhoz képest a G-dúr már kicsit barátságtalannak tűnhet. Ez persze ne vegye el senkinek a kedvét, ha több ezer ember meg tudta tanulni világszerte, Neked, Kedves Olvasónk, szintén menni fog a G-dúr .

A  G-dúr lefogásához a negyedik (vagyis a legfelső húr) érintetlen marad, a harmadik húrt a mutatóujjunkkal kell lefogni a második bundon, a második húrt a harmadik bundon kell lefogni, az első húrt pedig szintén a második bundon kell lefogni. Olyan ez, mintha egy kis háromszöget fognánk le, próbáljuk tehát így elképzelni és memorizálni ezt az akkordformát, amelynek az írott jelölése a következő: 0 2 3 2, ábrázolva pedig így néz ki:

Ezt a bejegyzést külön szeretettel ajánlom annak a két nagyon kedves kollégámnak, akiket megfertőztem ukulelével, és ma lettek boldog ukuleletulajdonosok .

Következzen tehát a G-dúr: