A Baton Rouge ukulelék német standerdek alapján kínában készülnek. Ez biztosítja, hogy a németesen precíz tervezéshez megfizethető árú termék kapcsolódik. A Baton Rouge filozófiája, hogy nagyon jó ár/érték arányú ukuleléket gyártson, és már a belépő szintű ukuleléik is olyanok legyenek, hogy azokat a kezdők is bátran megvehessék.

Néhány éve már kipróbáltam egy Baton Rouge-t, mégpedig a V1-S Royal típusút. A Kincs, ami nincs című film zenéjét feldolgozó videón is ezen pengetek, és teszt videó is készült róla.

A V2-S Sun ukulelén - a nevéből következően - napsugaras díszítés található a hanglyuk körül. Egyszerű, egyedi minta, nem hivalkodó. Őszintén szólva nem szeretem, amikor (akár gyárilag, akár utólag, házibarkács megoldással) össze-vissza pingálnak egy ukulelét (persze ez ízlés dolga). A Baton Rouge-nak ez a típusa a Lanikai LU-11-esére emlékeztet, amelyet évekig az egyik legjobb belépő szintű szoprán ukulelének tartottam (amíg lehetett kapni).

A V2-S Sun-t gyárilag Aquila húrokkal szerelik, ez pedig egy plusz pont. A hangszer szerintem szépen van összeszerelve, nem látok rajta olyan részt, ami ne lenne szépen eldolgozva, befejezve. A szoprán méret ellenére nagyon hangos, csengő hangja van, jó érzés rajta játszani.

Számomra fontos az első benyomás, azaz milyen érzés kerít a hatalmába, amikor először kézbe veszem az ukulelét. Nem szeretem az olyan hangszereket, amelyekkel kapcsolatban győzködnöm kell magam, hogy "na, csak megszokom" vagy "majd megszeretem valahogy". Nálam az a pozitív előjel egy hangszerrel kapcsolatban, ha a következő gondolataim támadnak: "de jó kis uksi" vagy "mintha mindig is ismertem volna ezt az ukulelét". Tudom, nagyon kicsit előítéletes a dolog, de ezt nem tudom leküzdeni . A Baton Rouge V2-S Sun ez utóbbi kategóriába tartozik, tehát abszolút pozitív érzésekkel fogtam először meg.

A V2-S Sun hangolókulcsai jó feszesek, kicsit erősebben kell tekerni a megszokottnál (legalábbis annál, amit én megszoktam a saját ukuleléimen), de ez egyáltalán nem jelent negatívumot. Ha a hangszert letesszük az asztalra vagy az ágyra úgy, hogy az ukulele feje véletlenül a hangolókulcsokra támaszkodik, mérget vehetünk rá, hogy nem tekerednek el. Itt a videó, amelyben röviden ismertetem a benyomásaimat a V2-S Sunnal kapcsolatban:

Ne felejtsetek el a ChordTime-on gyakorolni az akkordváltásokat!