Azt szoktam mondani, hogy aki tudja az F-dúrt, tudja a D-mollt is. Persze kicsit túlzás ez az állításom, de annyiban igaz, hogy az F-dúr kiváló kiindulási alap, amelyhez egy jól lapítható gyűrűsujjat társítunk, és a második húr második bundjára - vagyis a középső ujjunk alá - odapréseljük. (Ez az akkord azért is hasznos és fontos, mert ez a fogási mód megegyezik az F6-os akkord alap fogásával, de a 6-os akkordokról majd később!) A D-mollt számokkal így tudjuk leírni: 2210, és tabulatúrán így néz ki:
Némi gyakorlást igényel, hogy az ilyenkor pár négyzetmilliméterre betuszkolt ujjaink, vagyis azok közül a gyűrűsujjunk ne érjen más húrhoz, azaz a gyűrűsujjunk felső, lapossá váló ujjperce ne érjen hozzá a második húrhoz. Nagyobb kezűeknek főleg szoprán méretű hangszeren okozhat ez gondot. Némi gyakorlást és kitartást igényel ennek az akkordnak az elsajátítása, a következő videóval igyekszem segíteni:
Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (írott szöveg, képek, videók, hanganyagok) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
https://ukulele.hu/blog/akkordok-12-dmoll