KERESÉS
2018-02-12

Tavaly decemberben a Baton Rouge VS-2 Sun ukulelével ismerkedtünk meg, amelyet azóta is rendszeresen használok, és igazán szeretek rajta játszani. A Baton Rouge ukuleléket bemutató sorozat második részében egy koncert méretű hangszert próbálunk ki, ez a Baton Rouge UR 11-C, melyet szintén a Duo Hangszerbolt jóvoltálból próbálhatunk ki.


Baton Rouge UR 11-C

A Sun kistestvérnél kevesebb "optikai tuningot" tartalmaz, nincs rajta faragás a hanglyuk körül. Egységesen mahagóniból van a hangszer teste, ami - jó értelemben véve - egyszerű és elegáns megjelenést biztosít az ukulelének, és egyébként nem túl gyakori kivitelezési mód. Gyárilag Aquila húrokat szereltek rá, amely jó minőségű, úgyhogy amint kézbe vesszük a hangszert, a hangoláson kívül túl sok dolgunk nem akad, máris elkezdhetünk pengetni. Nem kell az esetleges silány minőségű húrok miatt rögtön áthúrozással kezdeni, vagy nem kell hangszerészhez rohanni, hogy állítsa be a hangszert, mert ez a Baton Rouge rögtön játszható és szerethető úgy, ahogy kijön a gyárból.

Véleményem szerint ár/érték arányban jelen pillanatban szinte legyőzhetetlen ez a koncert ukulele. Ha most kezdőként választanom kellene ukulelét úgy, hogy megfizethető áron jó koncert méretű hangszerem legyen, szinte biztos, hogy ez lenne a befutó. Negatívumot nehezen tudnék róla mondani, talán a más típusú hangolókulcsokhoz szokott kezemnek tűntek kicsit szorosabbnak a hangolókulcsok (ahogy arról a Sun kistestvér postjában is írtam), de ez nem zavaró, és valószínű, tényleg csak megszokás kérdése, hiszen magával a hangolással nincs gond, szépen, pontosan beállíthatóak a húrok.

Itt van tehát a videó, amelyben kipróbálom a Baton Rouge UR 11-C ukulelét. Kicsit nehéz dolgom volt a videó vágásakor, mert szokatlanul hosszú nyersanyagot vettem fel, és - most kivételesen - nem azért, mert sokat bakiztam, hanem mert csak játszottam, csak játszottam és megint csak játszottam az ukulelén, közben meg ment a felétel... de hát ez egy ukulelebemutató videó, ami nem szólhat arról, hogy én sok-sok percen keresztül tépem a húrokat . Elvégeztem a "bundpróbát", azaz néhány hangot lefogtam a húrokon, és ellenőriztem, hogy másik húron ugyanaz a hang ugyanabban a magasságban szólal-e meg, azaz pontos-e a hangszer. A válaszom egyértelműen igen, ami azt jelenti, hogy az akkordokat lefogva szép, tiszta hangzást kapunk, nem fogunk zavaró, hamiskás hangokat hallani.

Remélem, sikerült segítenem azoknak, akik most keresik életük első ukuleléjét, és azoknak is, akik a meglévő gyűjteményüket egy koncert méretű hangszerrel szeretnék bővíteni.

Kérem, hogy aki regisztrálva van Google-n (YouTube-on), iratkozzon fel a csatornámra! Köszönöm .

Ahogy fent említettem, ezt az ukulelét a Duo Hangszerbolt, a Baton Rouge hazai hivatalos forgalmazója biztosította, amelynek a kínálatát az ukulele.hu-n is elérhetitek (Keresés bolt alapján!).

Ne felejtsetek el a ChordTime-on gyakorolni az akkordváltásokat!


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/baton-rouge-ur-11c


2018-01-13

For the English version please click here...

Az interjúsorozatunk következő részében egy oregoni ukulelekészítő-zenészt, Aaron Keim-et kérdeztem. 

- Azoknak, akik nem tudják, ki vagy, bemutatkoznál pár szóban?

- Aaron Keim, zenész, hangszerkészítő, író és oktató.

- Hogyan és mikor találkoztál az ukulelével?

- Amikor 2003-ban diploma utáni képzésre mentem, egy népihangszer-boltban kaptam munkát, ahol antik hangszereket árultak. Ott találtam egy Martin ukulelét, és ha épp nem volt vevő a boltban, azon játszottam. Ott és akkor beleszerettem az ukulele egyszerűségébe és hordozhatóságába.

- Milyen zenei háttérrel rendelkezel?

- Úgy nőttem fel, hogy énekeltem és zenéltem: iskolában, zenekarokban, kórusban, zenés színházban. Az egyetemen kürtösnek és zenetanárnak tanultam. A alapképzés közben megtanultam bőgőzni, és bluegrasst játszottam a Paradise String Band nevű zenekarban. Egy ideig iskolákban tanítottam, aztán elmentem Coloradoba diploma utáni képzésben zenetörténetet tanulni. A szakterületem a déli államok pengetős zenéje a nagy gazdasági világváság alatt. Ekkor keztem el bendzsózni, gitározni és ukulelézni, és megalapítottam a Boulder Acoustic Society nevű zenekart. Nyolc éven át turnéztunk, aztán Nicole és én Oregonba költöztünk, és megalakítottuk a The Quiet American-t.

- Milyen hangszereken játszotok ebben a felállásban?

- Nicole ukulelén, harmonikán és mosódeszkán, én ukulelén és bendzsón, és mindketten éneklünk.

- Felléptek az Egyesült Államokon kívül is?

- Igen, voltunk Angliában, Olaszországban, Kanadában és Ausztráliában. Idén pedig először utazunk Új-Zélandra.

- Amerikai népdalokat játszol. Mi indított a régizene irányába?

- Éveken át próbáloztam a klasszikus zenével és a jazzel, de kevés eredménnyel. Az hozott sikert és örömöt, amikor átváltottam a húros hangszerekre és a régizenére. Természetes váltás volt, ami nem esett nehezemre.

- Szerinted egy bluegrass-zenekar melyik hangszerének helyét lehetne betölteni egy ukulelével?

- A legközelebb talán a mandolin állna hozzá, mert a ritmikus szerepét könnyen betölti az ukulele, és a dallamtartománya is közel esik. De a hagyományos bluegrass egy olyan korból, helyről és kulturából jön, aminek nem volt része az ukulele. Gyakran játszom bluegrasst egymagam, de ha "valódi" bluegrasst játszom egy zenekarban, akkor bőgőzöm vagy bendzsózom.

- Jó néhány tankönyvet és oktatóvideót készítettetek. A hangszerkészítés és zenélés mellett mennyi időt fordítatok a tanításra?

- Jelenleg csak fesztiválokon tanítunk személyesen; egyszerűen már nem jut időm magánórákat adni. A YouTube és a könyveink segítségével egy globális közönséget érhetünk el, ami lehetővé teszi, hogy otthon maradjunk, alkossunk és hangszereket építsünk.

- Hogyan kezdtél el ukuleléket készíteni?

- Amikor a népzenei boltban dolgoztam, gyakran figyeltem a hangszerészeket régi hangszereken dolgozni. Elkezdtem öreg, törött hangszereket vásárolni és megpróbáltam magam megjavítani őket. Szerettem volna egy bendzsólelét, de nem tetszett, amik kaphatók voltak. 2006-ban találkoztam Heidi és Rob Litkével, akik segítettek elindítani a Beansprout-ot, hogy építhessünk egy modern bendzsólelét, amin szívesen játszanánk. Mialatt a Boulder Acoustic Society-vel turnéztunk, találkoztam Gordon és Char Meyerrel a Mya-Moe-tól, akik  2010-ben megkértek, hogy lépjek be hozzájuk. A Beansprout így a Mya-Moe egyik modellje lett, és akkor kedztem el hagyományos ukuleléket is építeni.

- El tudnád mondani, hogy miben hasonlít és különbözik a bandzsólele és az ukulele építése?

- A legnagyobb hasonlóság a műhelybeli hozzáállásban van. Nem igazán számít, hogy mit építek, Gordon és Char bevezettek egy olyan munkamódszerbe, amivel jó minőségű hangszereket gyárthatunk határidőre. Ha pedig a hangszerspecifikus részekről van szó, akkor a nyak, bundok, húrok és hangolókulcsok igazából azonosak. A test az, ahol a nagy különbség van.

- Van kedvenc fád, amivel szívesen dolgozol?

- Oregoni dió. Könnyen vene dolgozni, nagyon szép sötétbarna erezete van és a nagyszerű a hangja ukulelékhez és bendzsókhoz.

- Most pedig ejtsünk pár szót az újjászületett Beansprout-ról.

- Mivel Gordon és Char 2018-ban visszavonulnak, újraindítottuk a Beansprout-ot önálló márkanévként. Ukuleléket, bendzsókat és bendzsóleléket gyátunk majd. Többet a honlapunkról lehet megtudni, és ott lehet rendelni is!

- Van-e néhány megosztandó bölcs gondolatod?

- Minden nap készítsetek valamit és öleljetek meg valakit!


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/interju-the-quiet-american


2017-12-07

Rengeteg levelet kapok, amelyben a belépő szintű hangszervásárlással kapcsolatban érdeklődtök. Az általános információkat számos bejegyzésben taglaltuk már, oldalt a "Még nincs ukulelém" blokkban sok olvasnivalót találhattok. Egyre több kérdést kapok azzal kapcsolatban, hogy konkrét márkát és típust is javasoljak különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években tesztelt Lanikai és Kala modellek nem vagy csak nagyon nehezen érhetőek el a hazai boltok kínálatában. Nehéz feladat konkrét típust ajánlani, hiszen a végső döntést mindenki maga kell, hogy meghozza, de a választás megkönnyítése érdekében a közeljövőben megismerkedünk néhány ukulelével. A Lanikaik és a Kalák által hagyott űrt számos, korábban (számomra) ismeretlen márka próbálja betölteni, és az egyik legígéretesebb az itthon kb. 2-3 éve elérhető Baton Rouge.

A Baton Rouge ukulelék német standerdek alapján kínában készülnek. Ez biztosítja, hogy a németesen precíz tervezéshez megfizethető árú termék kapcsolódik. A Baton Rouge filozófiája, hogy nagyon jó ár/érték arányú ukuleléket gyártson, és már a belépő szintű ukuleléik is olyanok legyenek, hogy azokat a kezdők is bátran megvehessék.

Néhány éve már kipróbáltam egy Baton Rouge-t, mégpedig a V1-S Royal típusút: az ukulele.hu fő oldalán lévő videón is azon játszom, továbbá a Kincs, ami nincs című film zenéjét feldolgozó videón is ezt pöngetem, és teszt videó is készült róla. SchZsolt kolléga is írt néhány dicsérő szót a Baton Rouge ukulelékről ebben a bejegyzésében. Az általa említetteket teljes mértékben meg tudom erősíteni: sallangmentes, jó hangszerek a Baton Rouge ukuleléi.

A Duo Hangszerbolt jóvoltából három Baton Rouge ukulelét (ebből kettő szoprán és egy koncert méretűt) tesztelek, így ez a bejegyzés egy háromrészes sorozatból az első, melyben a Baton Rouge V2-S Sun ukuleléjével ismerkedünk meg közelebbről. Elöljáróban annyit, hogy a Baton Rouge ukuleléken jó játszani, szerintem nem választ rosszul az, aki Baton Rouge-t vesz akár első ukuleleként is.

Baton Rouge V2-S Sun

A V2-S Sun ukulelén - a nevéből következően - napsugaras díszítés található a hanglyuk körül. Egyszerű, egyedi minta, nem hivalkodó. Őszintén szólva nem szeretem, amikor (akár gyárilag, akár utólag, házibarkács megoldással) össze-vissza pingálnak egy ukulelét (persze ez ízlés dolga). A Baton Rouge-nak ez a típusa a Lanikai LU-11-esére emlékeztet, amelyet évekig az egyik legjobb belépő szintű szoprán ukulelének tartottam.

A V2-S Sun-t gyárilag Aquila húrokkal szerelik, ez pedig egy plusz pont. A hangszer szerintem szépen van összeszerelve, nem látok rajta olyan részt, ami ne lenne szépen eldolgozva, befejezve. A szoprán méret ellenére nagyon hangos, csengő hangja van, jó érzés rajta játszani.

Számomra fontos az első benyomás, azaz milyen érzés kerít a hatalmába, amikor először kézbe veszem az ukulelét. Nem szeretem az olyan hangszereket, amelyekkel kapcsolatban győzködnöm kell magam, hogy "na, csak megszokom" vagy "majd megszeretem valahogy". Nálam az a pozitív előjel egy hangszerrel kapcsolatban, ha a következő gondolataim támadnak: "de jó kis uksi" vagy "mintha mindig is ismertem volna ezt az ukulelét". Tudom, nagyon kicsit előítéletes a dolog, de ezt nem tudom leküzdeni . A Baton Rouge V2-S Sun abszolút az utóbbi kategóriába tartozik, tehát abszolút pozitív érzésekkel fogtam először meg. Ráadásul a legtöbb ukulelém koncert / tenor / bariton méretű, és szerettem volna már egy ideje egy "jó kis szopránt", és azt hiszem, megtaláltam. A tesztelésre váró másik szoprán ukuleléhez képest nem látok túl sok különbséget, csak színben és a hanglyuk körüli mintában térnek el, de mindkettőn ugyanolyan jó pengetni.

A V2-S Sun hangolókulcsai jó feszesek, kicsit erősebben kell tekerni a megszokottnál (legalábbis annál, amit én megszoktam a saját ukuleléimen), de ez egyáltalán nem jelent negatívumot. Ha a hangszert letesszük az asztalra vagy az ágyra úgy, hogy az ukulele feje véletlenül a hangolókulcsokra támaszkodik, mérget vehetünk rá, hogy nem tekerednek el. Itt a videó, amelyben röviden ismertetem a benyomásaimat a V2-S Sunnal kapcsolatban:

Ha valaki ajándékozni szeretne ukulelét, bátorítom, hogy válasszon Baton Rouge-t, mert nagy választékban elérhető Magyarországon, ár/érték arányban jó hangszert fog megvenni, és sok örömét leli majd ő (vagy a megajándékozott) az ukulelében.

A hangszereket a Duo Hangszerbolt, a Baton Rouge hazai hivatalos forgalmazója biztosította, amelynek a kínálatát az ukulele.hu-n is elérhetitek (Keresés bolt alapján!).

Ne felejtsetek el a ChordTime-on gyakorolni az akkordváltásokat!


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/baton-rouge-v2s-sun