KERESÉS
2011-01-05

Hogy az itt leírt információmennyiség töménységét oldjam, az egyik kedvenc ukulelés videót megosztom veletek (sok kedvenc van, időről időre lesz egy-egy ilyen "lazább" bejegyzés is). Azt a címet is adhatnánk ennek a videónak, hogy "Mire képes az ukulele?", pontosabban egy egész ukulele-zenekar. Ez a videó egyébként a Lángoló gitárok blog egyik bejegyzésében is szerepelt már, de talán sokan nem látták még, és egyébként is, az uksi blogon ennek a videónak kötelező megjelennie. A felvételen az Ukulele Orchestra of Great Britain nevű együttes a Jó, a rossz és a csúf filmzenéjét játssza hat ukulelén és egy elektroakusztikus basszusgitáron. Az együttes nagy népszerűségnek örvend Angliában, számos fellépésük van, jó ízléssel és humorral dolgoznak fel különböző dalokat, számokat, így az említett filmzenét is (nekem is lenne kedvem egy ilyen együttest létrehozni): 

Az egyik korábbi bejegyzésben említettem a szoprán ukulele "cincogó" hangját. Ezt csak azért említem újra, mert egy akusztikus ukulelétől (még ha mikrofon is van előtte) senki ne várja, hogy mélynyomóként fogja a basszus hangokat sugározni. Éppen ezért ilyen ennek az együttesnek is az összetétele: a több(fajta) ukulele hangzásai kiegészítik egymást, az elektroakusztikus basszusgitár pedig a hangzás alapját adja meg. Egyébként nem véletlen, sőt, nyilvánvaló, hogy a jobb oldali fickó azért elektroakusztikus basszusgitáron játszik (és nem "simán"), mert ennek a hangszernek a kinézete passzol az uksiéhoz, hiszen úgy néz ki, mint egy uksi, amit bedobtak a nagyítógépbe. Az együttes egyik női tagja (balról a harmadik) egy fehér, ún. resonator ukulelén játszik. Erről a speciális uksiról később írunk majd itt csak annyit, hogy van resonator gitár is, ami a Dire Straits Brothers in Arms című albumának borítóján is szerepel. A resonator hangszerek bizony nem olcsók, és egészen különleges hangzásuk van.

középen a resonator ukulele

A Jó, a rossz és csúf film zenéjéhez visszatérve: a feldolgozásához felépítése egyébként ötletes: a fő dallam először "szóló" ukulele <--> "kórus" ukulele párosításban hangzik fel, utána pedig egy uksi viszi végig a dallamot. Az ismétlésben a kérdés-felelet ukulele-fütty, majd megfordítva, fütty-ukulele formájában hangzik el. Nagyon jó! Ezt követően jön az uhh-ahh-os rész, és az énekelt kórusrész (nehéz elénekelni ezt a dallamot!). A végén fütty-hümmögés páros viszi a dallamot. Aztán az ájiájiááájj-károgás jön.... stb . Ahogy fent is írtam, nagyon igényes, jól felépített feldolgozás! Ötletes! Imádom! 

Hamarosan visszatérünk a "tanulós" bejegyzésekhez, készül már az "Ismerkedés az ukulelével II."


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/kedvcsinalo-avagy-a-kihagyhatatlan-video


2011-01-04

Az ukulele részei, hangolása

Az alábbi képen szemléltetjük az ukulele részeit, amelyek elnevezései - a rokonságból kifolyólag - teljesen megegyeznek a gitár részeinek neveivel (adott részre több elnevezés is létezhet):

 

Ennek olyan borzasztóan nagy gyakorlati jelentősége nincs, de azért mégis illik tudni megnevezni, melyik részéről beszélünk a hangszerünknek, és a hangolókulcsot nem úgy nevezzük, hogy "az a kis tekerős izé" stb. .

Annál nagyobb jelentősége van a hangolásnak. Főleg kezdők számára tűnhet ez nyűgnek vagy jelenthet nehézséget, pedig nem az, és nagyon fontos, kihagyhatatlan lépés az ukulele megszólaltatása előtt. Nézzük tehát, hogyan lehet behangolni a hangszerünket. Előrebocsátom, hogy itt a szokásos hangolásról írok, az a célom, hogy egy olyan teljesen kezdő is boldoguljon, aki most ért haza a boltból az új ukuleléjével, jelen bejegyzésben tehát nem érintem a speciális húrozásokat, hangolásokat. (Zenei képzettséggel rendelkező olvasóktól türelmet kérek, ha esetleg hiányérzetük támadna, jelen bejegyzésben nem mennék bele semmilyen - még alapvető - zeneelméleti fejtegetésbe sem.)

Ha az ukulelét "gitártartásban" a kezünkbe fogjuk, akkor fentről lefelé a következő névvel illethetjük a húrokat: G-húr, C-húr, E-húr és A-húr. A gitártartást remélem, senkinek sem kell magyaráznom (láttál már gitározó embert??), a húrok elnevezéséről egyelőre annyit, hogy értelemszerűen az általuk megszólaltatott hangról vannak elnevezve. Ez a G-C-E-A sorrend akkor igaz, ha a bal kezünkben tartjuk az ukulele nyakát (a jobb kezesek jellemzően). Hiszen ha az uksi nyakát áttesszük a jobb kezünkbe (a bal kezeseknél jellemző ez), akkor a húrok sorrendje máris megfordul. Így is lehet persze rajta játszani... de erre majd a későbbiekben visszatérünk. Tehát a hangolásról: feltételezem, hogy nem egy ordenáréatomállat módon lehangolt hangszert fogunk a kezünkbe: ebben az esetben ha sorban, lassan megszólaltatjuk a húrokat, észrevehető, hogy a G-húr "magas", ezt követi egy mély C, majd az E, ezt követi az A.

A rendesen felhangolt ukulelén a "magas" G-húr hangmagassága az E és az A húr között van. Ha valaki fogott már hagyományos gitárt a kezében, tudhatja, hogy a gitáron nem ilyen a húrok sorrendje, ott a legmélyebb húrtól a legmagasabbig követik egymást a húrok lefelé. Az ukulelének ez tehát egy specialitása, hogy a legfelső húr egy "magas" húr. Ez (is) adja egyébként az ukulele nagyon jellegzetes hangzását. (Vannak egyébként, akik ezt a magas G-t lecserélik alacsony G-re, azaz a C-húrnál mélyebb hangzású G-húrra.)

Összegezve tehát: magas G-húr, C-húr, E-húr, A-húr. Hogyan lehet tehát behangolni az uksi húrjait ezekre a hangokra? Létezik abszolút és relatív hangolás. Én az abszolút hangolás híve vagyok, ami azt jelenti, hogy a húrokat ténylegesen arra a hangra hangoljuk be, "ami a nevük". A G-t tehát G-re, a C-t C-re stb. (A húrok jelölése nyilvánvalóan megegyezik azzal a hangmagassággal, amelyiken elvileg meg kell szólalniuk.) A relatív hangolásnál kiválasztunk egy húrt, és a többi húrt ahhoz az egyhez igazítjuk, így valószínűleg a G-húr nem fog pontosan G hangon megszólalni, azonban a legjátszott dallam vagy megpendített akkord mégsem lesz hamis, hiszen a másik három húr hangmagasságát a kiválasztott egy húr hangmagasságához képest állítjuk be, tehát nem lesz hamis a hangszer. Ha egyáltalán nincs kéznél semmilyen hangolóeszköz (vagy legalább egy hangvilla), akkor muszáj a relatív hangolást alkalmaznunk, de közös hangszeres játékra ez a módszer szinte teljesen alkalmatlan. Elég is ennyi a relatív hangolásról, nem szeretném bonyolítani a dolgokat, majd esetleg egyszer visszatérek rá, maradjunk az egyszerűbb és biztosabb abszolút hangolásnál.

Az abszolút hangoláshoz mindenképpen szükségünk van egy "külső segítőre", ami valamilyen módon mutatja vagy ellenőrzi, milyen irányban kell adott húr feszességén módosítanunk. (Azt talán mondanom sem kell, hogy a hangolókulcsok tekerésével feszesebbé - azaz magasabbá - vagy lazábbá - azaz mélyebbé - hangolhatunk egy húrt.) A kezdőknek felhívom a figyelmét, hogy mindenképpen legyenek türelmesek, hamar bele fognak jönni, ne elégedjenek meg pontatlanul behangolt uksival, mert azon hamisan szólnak az akkordok.

Legegyszerűbb, ha telefonos alkalmazás vagy 2-4.000 forintos egy hangológéppel végezzük el a hangolást, melyek egy skálán mutatják, hogy adott húr mély-e, magas-e vagy éppen jól van behangolva.


...kicsit még alacsony a G-húr... a bal alsó hangolókulcs állását figyeljétek!.... a jobb oldali képen már jó a G-húr hangolása!

Megjegyzendő, hogy a G-C-E-A hangolás a szoprán, a koncert és a tenor méretű ukulelék jellemzője, a bariton méretű ukulelét - húrkészlettő függően - D-G-H-E -re is szokták hangolni, de erről majd egy másik bejegyzésben...

Soha senki ne spórolja meg a pontos hangolást, hiszen ez az ukulelejáték alapja! A kezdők türelmesen próbálgassák, lehet, hogy eleinte akár néhány percig is eltart, mire jól sikerül a hangolás, amit egy kis gyakorlattal akár 15-20 mp alatt el lehet majd végezni.


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/ismerkedes-az-ukulelevel-i


2011-01-03

Milyen ukulelét érdemes venni? Erre a kérdésre természetesen nincs olyan válasz, amely "tuti receptet" jelentene mindenki számára. Ezért az alábbiakban néhány szempontról szeretnék írni, amelyek megkönnyíthetik a választást elsősorban kezdők számára.

Ukulelét 2-3.000 forinttól lehet már kapni, a csúcsmodellek pedig többszázezer forintba is kerülhetnek.

Először is a néhányezer forintos ukulelékről mindenkit lebeszélek, hacsak nem egy porfogót, azaz használhatatlan kacatot szeretne venni. Az ilyen hangszerek valamennyi alkatrésze borzasztó alacsony minőségű anyagból készült, és az összeszerelésük sem igényes. Elmondható, hogy az ilyen ukulelék hamar megbosszulják magukat: könnyen lehangolódnak, nehezen lehet őket pontosan behangolni, ha mégis sikerül, a pontos hangolás ellenére is hamisak lesznek az akkordok, nincs szép hangjuk, nem zengenek szépen stb. Ilyen kevéssé minőségi hangszer elveheti az ember kedvét az ukuleletanulástól. A márka, a típus és a pontos ár megjelölése nélkül itt egy kép az olyan a hangszerről, amilyet nem javasolok megvenni:

Szerintem nem jó az a kiindulópont, mely szerint először meg lehet elégedni egy párezer forintos "tanulóhangszerrel", és majd később kell venni egy komolyat. Ha valaki tényleg meg szeretne tanulni ukulelézni, akkor tanulóhangszernek érdemes egy kicsit drágábbat keresni. Az anyagi áldozat megtérül, hiszen a kezdő ukulelés az akkordok memorizálásával és begyakorlásával lesz elfoglalva, nem pedig azzal, hogy állandóan lehangolódik a hangszer, vagy a pontos hangolás ellenére hamisan szólnak az akkordok. Azaz kezdettől fogva hosszú időn keresztül kiszolgálja majd őt egy megbízható hangszer. Ilyen hangszerek - márkától, típustól és mérettől függően - kb. 20-25.000 forinttól kaphatók. A következő képen egy nagyon igényes, minőségi, szép hangszer látható (a még drágább kategóriából):

Természetesen nem állítom, hogy az itteni két kép alapján el lehet dönteni, milyen ukulelét érdemes venni. Az viszont biztos, hogy az ár sok mindent elárul a hangszerről, és bizony: olcsó húsnak nagyon híg a leve az ukulele (és általában a hangszerek) esetében. Mindenképpen érdemes venni legalább egy puhatokot is a hangszerhez (én keménytokhívő vagyok, mert az tökéletesen védi az ukulelét), és ha valaki komplett felszerelésben gondolkodik, akkor még egy hangológépet is. A tok és a hangoló még 6-10.000 forinttal megdobja a költségeket, úgyhogy összességében legalább 30.000 forinttal kell számolnia annak, aki egy "tisztességes" kezdő szettet kíván beszerezni. A hangológépen lehet spórolni esetleg, hiszen a neten rengeteg hangolóprogram van, és telefonra is le lehet tölteni sokféle hangolóprogramot.

Republic #605 keménytokban

Vásárlás előtt érdemes a neten alaposan utánanézni a különböző ukuleléknek: ha a terveink megvalósulnak, ezen a blogon is lesznek ukuleletesztek. Addig is itt egy rövid felsorolás - a teljesség igénye nélkül - az ukulelmárkákról:

Abbott, Ana'ole, Antoniotsai/ Hanworks, aNueNue, Applause (Ovation), Aria, Ashbury, Ashton, BeBop, Beltona, Brownsville, BugsGear EleUke, Bushman, Clearwater, Cole Clark, Collings, Earnest Instruments, Cordoba, Favilla, Fender, Flea, Fluke, Gibson, Greg Bennett (Samick), Gretsch, Hamano, Harmony, Hawaiian Ukulele Company, Hilo, Honu, Ibanez, Johnson, Kala, Kamaka, Kanile'a, Kau'wela, Keli'i, Kiwaya, Fender, Keech, Ko'olau, Koa Pili, Koko, Keli'i, KoAlana, KoAloha, Kumalae, Laka, Lanikai, Lazy, Le Domino, Lehua, Leolani, LoPrinzi, Luna, Lyon and Healy, Maccaferri, Mahalo, Makai, Makala, Martin, Mele, Mid, Mitchell, Morelli/Santini, National, Ohana, Ookook, Ortega, Oscar Schmidt, Pahu Kani, Pono, Regal, Republic, Riptide, Rogue, Road Toad, Savannah, Slingerland, Stagg, Swagerty, T's Guitars, Tangi, Tanglewood, Universal Worldwide Trading, Vineyard, Uluru, Weissenborn, Yamaha

Ahogy látható, számos gitárgyártó készít ukulelét is, persze vannak kimondottak ukulelére szakosodott cégek. Itt, Magyarországon (sőt, még Európában sem) nem vagyunk "eleresztve" akkor választékkal (ukulelére szakosodott magyar hangszerboltról nem is tudok a nem túlzottan nagy kereslet miatt) mint mondjuk az USA-ban, tehát a fenti márkák közül alig néhány elérhető itthon.

Az ukelele kiválasztásánál el kell döntenünk azt is, milyen méretűt kívánunk megvenni. Az első bejegyzésben szó volt arról, hogy ukulelét négy méretben gyártanak: szoprán, koncert, tenor és bariton. Ez egyben méretsorrendet is jelent a legkisebbtől a legnagyobb felé haladva. Hogy valaki milyen méretűt kíván venni, ezt indenkinek magának kell eldöntenie: aki még nem látott élőben ukulelét, mindenképpen keressen olyan hangszerboltot, ahol a kezébe foghat egyet, mert anélkül elég kockázatos megvenni. A szoprán méretű ukulele férfiaknak szerintem nagyon kicsi, egy közepes tenyérméretű ember viszonylag nehezen fog tudni akkordokat lefogni rajta. A nagy, lapátkezű férfiak ne is próbálkozzanak szoprán ukulelével, nekik a koncert, tenor, bariton ajánlható, ezeken az akkordok is szebben zengenek. A nők kisebb keze viszont kényelmesen elfér már a szoprán ukulelén is. Nem árt megjegyezni, hogy nemcsak az ujjaknak és a tenyérnek az ukuleléhez, hanem az ember teljes karjának az ukulele testéhez viszonyított mérete is fontos különösen azoknál az ukuleléknél, amelyeken nincs vállpánt, hiszen ebben az esetben a pengető kéz könyökével, felkarjával tartja az ember a hangszert játék közben. Egy nagydarab embernek rendkívül kényelmetlen lehet tartani a szoprán ukulelét, mivel az túl kicsi a karjának hosszához képest. Hozzáteszem, ez is gyakorlat és megszokás kérdése, de egy kezdőnek mindenképpen figyelembe kell vennie azt is, hogy a saját adottságaihoz "passzoló" hangszert válasszon.

Az ukulele húrjainak (és persze minden egyéb alkatrészének) minőségéről is sokat lehetne írni, de ezekről inkább majd külön bejegyzésekben.

Aki 40-50.000 forintot is tud szánni az ukulelére, annak opció lehet az elektroakusztikus ukulele is. Az elektroakusztikus hangszer jó tulajdonsága, hogy erősítő (hangfal) és mindenféle kütyü nélkül is van hangja, hangereje, hiszen a teste felerősíti a levegő rezgését, azaz akusztikus hangszerként is használható, még jobb tulajdonsága, hogy ráköthető erősítőre, effektre, így egy nagyobb zenekar "teljes jogú" tagjaként hihetetlen érdekes hangzásokat is elő lehet csalni belőle. Feltételezem, legtöbben nem elektroakusztikus hangszer választanak kezdő hangszerként. A későbbiekben az elektroakusztikus ukuleléknek is szentelünk majd külön bejegyzést, egyelőre itt egy kép az erősítő csatlakozójáról az ukulele fenekén:

 

A fentiekből tehát látszik, hogy nagyon sok szempontot lehet (és kell) érvényesíteni az ukulele kiválasztásakor, megvásárlásakor kezdve az ártól a gyártón keresztül a méretig, tuti recept tehát tényleg nincs. Egy valamit szeretnék még javasolni: neten csak azok rendeljenek, akik 100%-ig biztosak abban, hogy milyen hangszert fognak kézhez kapni, ha pedig hangszerboltban szeretnénk vásárolni, és ott csak rendelésre hozzák az adott hangszert, inkább várjuk ki azt az egy vagy két hetet, mire megérkezik, ne alkuldjunk meg egy olyan hangszerrel, ami ugyan készleten van, de nem felel meg pontosan az igényeinknek.


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/ukulelevasarlas