[Versszak]
[A]Mint a mókus [E]fenn a [A]fán,
[A]Az úttörő [E]oly' vi[A]dám,
[A]Ajkáról [D]ki sem fogy a [E]nóta.
[A]Ha tábort üt [E]vala[A]hol,
[A]Sok kis pajtás [E]így da[A]lol,
[A]Fújja estig [D]kora reggel [E]ót[A]a.

[Refrén]
[D]Évek szállanak [A]a nyári fák alatt,
[E]Oly' vi[H7]dám az [E]ének.
[D]Boldog dallama [A]így önti dalba ma:
[Hm]Csuda jó, [E]gyönyörű az [A]élet.

[Versszak]
[A]Fürgébb, mint a [E]könnyű [A]szél,
[A]Gyorsan jár és [E]messze [A]ér,
[A]Nincs túra, [D]ami kifog [E]rajta.
[A]Hívja erdő [E]nyári [A]rét,
[A]Vígan marsol, [E]jól ki[A]lép,
[A]És a szemét [D]mindig nyitva [E]tart[A]ja.

[Refrén]

[Versszak]
[A]Mint testvér, vagy [E]hű ba[A]rát,
[A]Megsegít, ha [E]bajban [A]lát,
[A]Munkában [D]alig akad [E]párja.
[A]Hol szöget ver, [E]hol meg [A]főz,
[A]Mindent megtesz, [E]amit [A]győz,
[A]És a helyét [D]mindenütt meg[E]áll[A]ja.

[Refrén]