Ortega Ukulele Days - workshop és találkozó
2018. november 12-14.
Ukulelés klubest Biatorbágyon
2018. november 29.
KERESÉS
Schäfer Zsolt .:. 2018-11-08

Alig akad Magyarországon ember, aki ne ismerné a Kaláka zenekart, de azt bizonyára kevesebben tudják, hogy az ukulele már három évtizede szerepel a hangszereik között. Radványi Balázzsal készítettem interjút.

A beszélgetésre az Alkotóművészeti Szalon Versek dalban címet viselő alkalma előtt került sor, ahol a versekről és megzenésítésükről, valamit a költészet és a zene kapcsolatáról folyt a beszélgetés. Nagy örömömre a záró zeneszám Simkó Tibor Ukulele” című versének megzenésített változata volt, természetesen ukulelén kísérve.

- Az egyik kérdés, amit minden interjúalanyunktól megkérdezünk, az, hogy hogyan került kapcsolatba az ukulelével?
- Először a cuatróval kerültem ismeretségbe, úgy, hogy láttam dél-amerikai zenészeket cuatrón játszani, muzsikálni. Argentin és chilei muzsikusok kezében láttam először, és annyira megtetszett már elsőre a hangja, meg hogy ezen könnyen lehet muzsikálni. Közös utazások során ezekkel a muzsikusokkal hangszert cserélgettünk, váltogattunk - ők a kobzot, a citerát a dorombot vagy a kanalat, mi pedig a cuatrót, charangót, pánsípokat. Az ismeretség így született meg a cuatróval. De ukulelét vásároltam először! Ez 1980-ban történt, az ulmi dóm alatti „Dom” hangszerüzletben és mindjárt mellé egy kis ukuleleiskolát is - német nyelven -, amiben néhány gyakorlati fogás volt a hangszerrel kapcsolatban, a hangolás és egy-két egyszerű német gyerek- vagy valamiféle közismert dal, és rögtön utána az akkordtáblázatok, jó részletesen, tehát nem csak a legeslegegyszerűbb hármashangzatú akkordok, hanem kicsit kibővítve, szűkített, bővített, satöbbi. Ez a mai napig megvan, és ebből tudok készülni. És ugyanez ugye a cuatró hangolása is - amit azóta sikerült beszereznem. Az már eredeti vásárlás volt, mert Venezuelában, Caracasban egy mestertől sikerült vennem egyet. Hát persze nem a legértékesebb, nem a legjobb, de mégiscsak annak a mesternek a boltjából, akihez irányítottak, tehát legalábbis eszmei értéke számomra mindenképpen nagy ennek a cuatrónak. És itt a kérdésre a válasz vége.

 - A Kalákának van egy lemeze is, ami az Ukulele címet viseli. 1993-ban jelent meg, még mielőtt ez a mostani ukulele-boom elindult volna, tehát akkor aztán pláne nem volt egy ismert hangszer. Hogy fogadta a közönség?
- A közönség már hallhatta például A „Nálatok laknak-e állatok” című hanglemezünkön több helyen is feltűnni ezt a hangszert, amikor a gitározás mellett egy magasabb hangszínű és pengetős hangszer (amihez, merem mondani, hogy valamennyire értek) színesítette a hangképet, tehát volt ennek már előzménye. „Az én szívemben boldogok a tárgyak” című, szintén Kaláka-hanghordozón is megjelenik, konkrétan tudom, hogy „Dagadj dunna, kispaplan, csíkos, pöttyös huzatban” kezdetű Tarbay Ede-vers megzenésítésekor ez volt a hangszer, ami indukálta a dalt, a dallamot és aztán a vokálokat is hozzá. Tehát így akadtak már jóval az „Ukulele”-lemez megjelenése előtt is ukulelés dalok. Sőt, a Villon-lemezünkön - ami ’87 körül jelent meg - is volt már több alkalom, hogy szerepelt úgy az ukulele, mint a cuatro, és általában egy közös felvételen szólalt meg a két hangszer, de mellette gitár is, bőgő, fúvósok, satöbbi, csak így lett különlegesebb a hangkép.

- És változott ez azóta? Jobban ismerik mostanában az ukulelét?
- Igen. Mondhatom, hogy akikkel mi találkozunk, azokban a zenei körökben, igenis látok. Többen használnak ukulelét; nyilván ők is csak mértékkel, színező hangszerként, mert egy-egy dalban jó, hogy ha csak ukulelekísérettel szól valami, de egy egész estés koncerten a kamrazenei hangzást más hangszerek alapozzák meg, ez csak színezi.
 

- Mennyi idő jut az ukulelére, vagy épp a cuatróra a többi hangszer között?
- Nem gyakorlok külön az ukulelére vagy a cuatróra, de tudatosan alapozom zeneszerzeményeimben ezekre a hangszerekre, hogy rögtön ennek a hangzásvilágához adjam a dallamot, az éneket. Aztán van egy olyan formáció, amivel sokat kísérletezek, Dalnokklub a neve. Ott kifejezetten közép- és dél-amerikai táncdallamokhoz vagy városi népzenéhez passzítom a cuatrót vagy az ukulelét. Akkor pont úgy szól, vagyis igyekszem, hogy pont úgy szóljon, mint hogyha egy venezuelai cuatrojátékos muzsikálna rajta. Persze csak utánozom, de az igyekezet bennem van.

- A legtöbb ukulelés gyűjti is az ukuleléket, ön hogy van ezzel?
- Már három ukulelém van, a legeslegelsőt, amit akkor vettem ott Ulmban, azt egy peches mikrobuszból való kiszállás során vendégünk kisodorta magával, és a busz, ami egyből indult, átment rajta. Na, hát azután egy nagyobb felújítás következett rajta - nem kapta vissza azt az eredeti hangját. Viszont sikerült Tokióban zenészbarátaim segítségével egy koncert ukulelét szerezni, ami most is itt van, ez az említett ütött-kopott darab, de jól megvagyok vele. És van még egy harmadik, amit Szászrégenben vásároltam az ottani hangszerboltban (ahol vonósokat, pengetősöket, mandolint, csellót, vonót, szőrt, gyantát, tokot is vettem már). Ez egy tenor ukulele, amire a húrok egész különlegesen - amolyan székelyes csavarral - vannak felrakva. Ők így adták a kezembe, de szépen meg lehet szólaltatni, bár koncerten még nem volt a kezemben. Tehát háromnál tartok, plusz a cuatro.

- Meg kell említenünk azt is, hogy a Kaláka nemrégiben járt Honoluluban. Mesélne erről?
- Ide is elvittük az ukulelénket, ha kicsit közelebbről majd rátekintesz, vagy valaki, aki ezek után majd kíváncsi lesz az én hangszeremre, láthatja, hogy ütött-kopott, sokszor megragasztott, sokszor alulról bordázott, kívülről-belülről átkent-fent hangszer. Ez ugye bőröndben utazik, így csak távolról hagytam, hogy az ottani, ukulelét sokat látott közönség szemügyre vehesse. Az „Ukulele”-dalt azt játszottuk több más mellett is és nagyon jól fogadták. Ukulele-boltban is voltunk, sőt, olyan étteremben reggeliztünk, ahol a falon harminc-negyven koafa ukulele volt rácsavarozva a falra. Az ember szíve-lelke borzadt, de ott terem bőven az ukulele, nem sajnálták, hogy ezzel díszítsék az éttermüket, vonzotta a turistákat, persze bennünket is (bár a menü még inkább).

- Van-e olyan ukulelejátékos, aki inspirálóan hat Önre?
- Nem tudok senkit megnevezni, mert bár sok gyönyörű felvételt láttam, nem jegyeztem meg a neveket.

- Tehát inkább maga a zene számít?
- Igen. Illetve, egy ember kezébe vette budapesti koncertjén elhunyt zenésztársa tiszteletére az ukulelét, ez Paul MacCartney volt. George Harrison sokat játszott ukulelén, és Paul McCartney ebből az alkalomból játszott egy vagy két számot tőle. No, hát ez egy említésre méltó példa volt szememben.

- Van néhány jó tanács, bölcs gondolat, amit megosztana azokkal, akik - akár felnőttként - elkezdenek ukulelézni tanulni?
- Ne csak felnőtt fejjel fogjanak csak bele, hanem olyan kicsi korban, amikor már valaki kedvet, vágyat érez arra, hogy hangszeren játsszon - erre nagyon alkalmas az ukulele. Öt-hat-hét éves gyerekek is le tudják szorítani ezeket a könnyű nylon húrokat és az akkordokat rögzítik a fejükben azzal, hogy ott van előttük leírva tabulatúraszerűen az akkord képe. A felnőtteknél pedig nagy sikerélmény, hogy hamar megszólal, hamar harmóniát ad, és mire van legnagyobb szükségünk? Hát erre: külső-belső harmóniára.

- Köszönöm!
- Örülök, hogy segíthettem!

 

Aki szeretne Radványi Balázzsal személyesen is találkozni, az látogasson el Klebersberg Kultúrkúriába, a havonta egyszer megrendezésre kerülő Dalnokkluba, amelynek következő alkalma 2018. november 11-én lesz.

Fotók: Schäfer Dávid


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
https://www.ukulele.hu/blog/interju-radvanyi-balazzsal

További olvasnivalók:

Gáll Tamás .:. 2011-07-14
Nem is titkolom, hogy a Beatles a kedvencem, annyira sokszínű, fantáziadús zenét komponáltak, dalaik megunhatatlanok. Ebben a bejegyzésben egy 1965-os számot dolgozunk fel. Ezt azon első Beatles-dalok között szokták említeni, amelynek - Lennon hatására - némi filozófiai tartalma van... Én ...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Schäfer Zsolt .:. 2018-10-08
Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy valami rendszeres keretet kellene teremteni a közösségi ukulelézésnek, mert hát valljuk be, szép a virtuális kapcsolattartás, de az együtt zenéléshez még azért továbbra sem árt hallótávolságon ...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2018-10-15
A blog régi olvasói tudhatják, hogy Beatles-rajongó vagyok, és jónéhány bejegyzés szólt az ő dalaikról, pontosabban az ukulelés feldolgozásokról, melyek nem is feldolgozások, hanem akkordkíséretek voltak, amelyek persze kiváló gyakorlatok azoknak, akik ismerkednek a...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2013-03-25
Nem gondoltam, hogy mostanában pont egy basszus ukulelét fogok kipróbálni, de ma megadatott! Az Ethnosoundból érkezett egy hívás a titkos vonalon, hogy most vagy soha, így a hatalmas hóesés ellenére odavágtattam munka után, és a kezembe foghattam azt az ukulelét, amit eddig csak vide&oac...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2011-02-06
Kezdjük az akkordtanulást a Let It Be című dallal! Mi az az akkord? A legrövidebb válasz: ha legalább három hang szólal meg egyszerre. Az ukulelén négy húr van, tehát egyidőben legfeljebb négy hangot tudunk megszólaltatni. (Míg zongorán pl. akár 10-12-t is, ha az összes ujju...
Elolvasom a teljes bejegyzést!