KERESÉS
2015-06-02

"Megvettem tehát az ukulelét. Vajon jól szól majd? Remélem, a húrok is rendben lesznek. Bízom benne, hogy hamar beállnak, és a hangolással sem lesz gond. Beválik a gyári beállítás, vagy pár hét múlva reszelni kell?"

...pár hónap eltelik...

"Azért nem lenne rossz egy elektroakusztikus is. Felőlem lehet szoprán is. Vagy inkább legyen koncert? Egy jobb tokot is kellene hozzá venni. De mit szól majd ehhez a család? Esetleg pár napig nem vacsorázok, talán nem tűnik fel senkinek. Biztos megértik, hogy pont a kiszemelt példány hiányzik a kollekciómból."

...pár nap múlva...

"Húúú, de jó, megvan! Most észrevétetlenül, faarccal beviszem a házba, mintha mi sem történt volna, senkinek sem tűnik fel ".

"Megvettem tehát az ukulelét. Vajon jól szól majd.....................?"

 

Kedves (leendő) Ukulelések!

Ki ukulelét veszel, tudd meg: előbb-utóbb a fent leírt és a lent ábrázolt gondolatkör fog a hatalmába keríteni, és komoly gyűjtőszenvedély alakulhat ki, hiszen annyiféle ukulele van, hogy össze sem lehet számolni. Aki először vett egy koncert vagy tenor méretűt, előbb-utóbb kelleni fog neki egy jó kis szoprán, aki viszont szopránnal kezdett, az ellenálhatatlan vágyat fog érezni egy nagyobb hangszer iránt. Akinek akusztikus ukuleléje van, fantáziálni kezd egy elektroakusztikusról. Aki pedig valamilyen különlegesre vágyik, előbb-utóbb beszerez egy banjolelét vagy egy rezonátoros ukulelét.

Nektek mik a tapasztalataitok? Ti is belekerültetek már ebbe az ördögi körbe?




2015-01-25

Nagyon sok olyan levelet kapok, amelyben szülők azt kérdezik, hogy a gyermeküknek milyen ukulelét válasszanak. Az ukulelevásárlásról "felnőttnek" már született bejegyzés, de a beérkezett számtalan levélre tekintettel most megpróbálom összefoglalni mindazt, amit szerintem érdemes szem előtt tartani akkor, ha kisgyereknek választunk ukulelét.

Először is nem mindegy a gyermek életkora. Ha úgy látjuk, hogy jó a porontyunk ritmusérzéke (pl. egyenletesen "rogyasztgat", amikor zenét hall), az szuper dolog, de egy 5-6 évesnél fiatalabb gyereknek hiába veszünk ukulelét, semmilyen értékelhető "zenét" nem fog tudni rajta begyakorolni, eljátszani. (Kaptam ugyanis olyan levelet, amelyben 2-3 éves gyereknek szerettek volna ukulelét ajándékozni.) Aminek persze önmagában semmi akadálya, de a gyerek nem fog az ukulelében mást látni, csak egy érdekes alakú játékot, amit ütögethet, fogdoshat, játszhat vele (és nem rajta). Feltehetően a hónapok előrehaladtával elmúlik a gyermek érdelődése az ukulele "mint tárgy" iránt, és bekerül a dömper/játékbaba mellé a dobozba. Egyébként az ukulele nem éppen a legideálisabb játék, mivel a rajta lévő húrok balesetveszélyesek is lehetnek egy abba kapaszkodó kisbabának. A szülői logika egyébként annyiban helyes, hogy kicsi gyereknek kicsi hangszert, és hogy ismerkedjen meg minél előbb vele, de szerintem sokkal jobban teszi a szülő, ha saját magának vesz egy ukulelét, és azon játszva ismerteti meg az 5 év alatti gyermekével a hangszert. Visszatérve a balesetveszélyre: ha a szülő úgy dönt, hogy ekkora gyerek kezébe adja a hangszert, ne hagyja felügyelet nélkül, mert pl. a húrokba belekapva, azokat megtépkedve baleset érheti a kicsit, a húrok végei szúrhatnak, de az ukulele élébe is megütheti magát a gyermekünk, ha birkózni kezd a hangszerrel.

Ha a korán ajándékozott ukulele túléli a néhány éves kiképzést, és használható állapotban marad a gyermek 5-6 éves koráig, akkor nyert ügyünk van, de ebben az esetben is fontos lehet a szülői példa. Nem várható el egy ekkora gyerektől, hogy magától (vagy éppen YouTube-videókat nézve) hangszeres játékot tanuljon még akkor sem, ha ekkorra már kialakulófélben van benne az a finommotorikus mozgás és a koncetrálóképesség, amely elvileg alkalmassá teheti őt a hangszeres játékra, hiszen figyelmét nem tudja még tanulásszerűen összpontosítani. Így legjobb tanulás neki az, ha a szülői példát utánozza, azaz ha leülünk vele szembe, mellé, és úgy mutatjuk meg neki, hová tegye a kezét, hogy "szép hangok" jöjjenek ki az ukuleléből. Nem kizárt, hogy egy 5-6 éves gyerek már le tud fogni egyszerűbb akkordokat, és türelmes gyakorlással az akkordváltások is menni fognak neki. Ugyanakkor nem szabad "elvárni" tőle semmit, erőltetni meg pláne nem, nehogy elmenjen a kedve az egésztől.

De milyen hangszert válasszunk? Ha teljesen őszintén szeretnék válaszolni erre a kérdésre, azt mondanám, hogy 5 év alatti gyereknek - a fent részletesen kifejtettek miatt - semmilyet. Ahogy bármi mást, a hangszeres zene "tanulását" sem kell siettetni a kisgyermekünkkel, nem késik el semmivel, ha csak 5 éves kora körül vagy akár néhány évvel később kap saját hangszert. Addig bőven elég, ha a mi kezünkben látja az ukulelét, esetleg segít lefogni az akkordokat megakadályozza a pengetést azzal, hogy érdeklődve odamászik, és rátenyerel a húrokra, de megtehetjük azt is, hogy az ölünkbe vesszük, és "együtt játszunk" a hangszeren. Ha mindenáron ukulelét szeretnénk ajándékozni, akkor az a kérdés, mit bír a pénztárcánk annak tükrében, hogy lehet, hogy néhány hónap alatt amortizálódik a hangszer . Ha vállaljuk a kockázatot, és nem párezer forintos gagyit veszünk, hanem egy belépő szintű szopránt, ami túléli a kritikus éveket, amikor a kisgyerek megtapossa, földhoz vágja az ukulelét, és letépi a húrokat nem tud még vigyázni a hangszerre, akkor 6 éves kora körül talán már le tud pengetni néhány akkordot. Az is megoldás lehet, hogy egy ilyen hangszert magunknak veszünk, megtanulunk rajta néhány akkordot, és gyerekdalokat kísérve ismertetjük meg a kisgyermekkel a hangszert, aki később "megörökli" a szoprán hangszerünket, magunknak pedig veszünk egy komolyabb ukulelét.

ukulele_zsofival.jpg

Fontos, hogy a "rendes" hangszertenulás kezdő időpontja a 6-7 (inkább 7) éves kor körül van, ekkor már van annyira fejlett a gyerek idegrendszere, össze tudja hangolni kezeinek, szemének a mozgását, figyelme is kitartóbb, türelme is megvan ahhoz, hogy tanuljon. Egészen eddig azonban sokkal fontosabb a gyermeknek az otthoni élőzene, az, hogy lássa és hallja a szüleit hangszeren zenélni annál, minthogy hangszert fogjon a kezében "zenélési" célzattal.

Mint ahogy a gyereknevelés számos kérdésére, a "Mikor és milyen ukulelét vegyek a gyermekemnek?" kérdésre sem lehet teljesen egyértelmű és pontos választ adni, hiszen minden gyermek más ütemben fejlődik. Nagy valószínűséggel a gyermek 6-7 éves korára jön el az az idő, amikor egy szoprán hangszerrel "rendesen" tud ismerkedni. Még egyszer hangsúlyozom: nem kell sürgeni a hangszer gyerek kezébe adását, ha arra pár hónappal vagy évvel később kerül sor, az nem jelent lemaradást. Remélem, hogy ehhez a döntéshez a fentiekben sikerült néhány ötletet, információt adnom. Mindig tartsuk szem előtt: ne siettessük, ne erőltessük a hangszertanulást (ahogy semmi más sem), mert visszafelé sülhet el!




2014-12-19

Találtam egy kiváló videót, amely arról szól, hogy a hangszeres játéknak milyen hatása van az ember agyára. Röviden: jó.

Bővebben: egészen elképesztő. A kommentátor szerint amikor egy zenész elkezd játszani a hangszerén, valóságos tűzijáték bontakozik ki az agyában még akkor is, ha kívülről ez nem is látszik, csupán annyi, hogy a zenész koncentrál. Az elmúlt évtizedekben rendkívül nagy előrelépést tettek a kutatók, mivel különböző rövidítésnevű műszerekkel vizsgálták az agyi tevékenységet. Tanulmányozták az agyból érkező jeleket olvasás, matematikai feladatok megoldása közben, és megfigyelték, az agynak mely része aktív. Amikor a vizsgált személy zenét hallgatott, már akkor tűzijáték alakult ki, az agy számos területe mutatott aktivitást, ahogy a beérkező ingereket - dallam, ritmus - az agysejtek feldolgozták és egy egységes zenei élménnyé gyúrták össze. Ehhez képest amikor a zenét játszó embert vizsgálták, úgy találták, hogy az egy olyan komoly torna az agynak, mintha a testnek egy teljes átmozgató edzés. Ha tehát valaki hangszeren játszik, azzal az agyának minden területét alaposan megmozgatja különösen a látásért, hallásért és a motorikus mozgásért felelős részeket. A hangszeres játékból - mint agyi edzésből - származó előnyök aztán az élet minden területén kamatoztathatók. A hangszeres játék - ellentétben a zenehallgatással - a nyelvi és matematikai területekért felelős agyi területeket is aktivizálja, amelyek nem ugyanabban az agyféltekében vannak, így a két félteke közötti kapcsolatért felelős terület is folyamatos inger alatt áll. A zenészek memóriája jobban fejlődik, illetve könnyebben fejleszthető, mindez tetten érhető az emlékek tárolásában és hatékony felidézésében is. Ezt kicsit részletezi a videós kommentár, aztán kifejti, hogy bármilyen más - akár művészeti - tevékenységgel összehasonlítva nincs olyan, amely a hangszertanuláshoz lenne fogható.

A zenész agyára gyakorolt hatás mellett én azért kiemelném azt is, hogy a hallgatóság szórakoztatása és zenélésbe történő bevonása is fontos és jó. A videó nem szól a közös zenélésről, pedig tuti, hogy a leírt hatások hatványozódnak, hiszen a zenész nemcsak a saját agyában generálja ezeket az ingereket, folyamatokat, hanem egymásra is kell figyelni, amikor együtt pengetünk.

A videóban elhangzottakat abszolút elfogultan el is hiszem, és remélem, hogy sokan kaptak/kapnak kedvet ahhoz, hogy bármilyen hangszeren megtanuljanak, és bízom benne, hogy sok mindenkinek ukulele lesz a karácsonyfája alatt. 

Mindenkinek boldog ünnepeket, és zenélésben, zenehallgatásban gazdag új évet kívánok!