KERESÉS
2011-01-01

Ez egy nagyon érdekes kérdés, és megválaszolása nem köthető kizárólag az ukuleléhez. Szerintem az ember(iség) legcsodálatosabb alkotásai közé tartoznak a hangszerek, amelyek az énekhangot kiegészítik, kísérik, kordában tartott megszólaltatásuk (azaz a hangszerjáték) bármilyen nemzetiségű, nyelvű, kultúrájú embereket képes összekötni, hiszen a zene egy olyan közös nyelv (bocs ezért a közhelyért...), amelyet bárhol értenek a világon. A zenét "csinálni" és hallgatni is az emberi mivoltunk alapvető eleme...

Visszakanyarodva az ukuleléhez... Ahogy az első bejegyzésben is olvasható, egy egyszerű négyhúros hangszerről van szó, és meggyőződésem, hogy azon hangszerek egyike, amelyikkel különösebb zenei előképzettséggel nem rendelkező ember is hamar sikerélményhez jut. Ezt azért tartom fontosnak leszögezni, mert sokan azért hagyják abba (vagy el sem kezdik) a zenetanulást, mert túl fáradságosnak (bonyolultnak) tartják, és esetleg a kezdeti nehézségek, bukdácsolások miatt azt hiszik, nincs tehetségük hozzá, és inkább abbahagyják. Természetesen minden tanulási folyamat nehéz, nincs az az ember, aki először leülve pl. a zongorához akár egy egyszerűbb darabot is "fogyasztható" (azaz hallgatható) módon el tud játszani. Nyilvánvalóan ráfordított időtől, munkától is függ az, hogy ki milyen hangszeren mennyi idő alatt tanul meg úgy játszani, hogy az saját maga, illetve mások számára is élvezhető legyen. (Arra nem térnék ki, hogy persze vannak tehetségesebb és kevésbé tehetséges emberek, így egyénenként rengeteg mindentől függ a tanulási sebesség.) Nos, az ukuleléről bátran állíthatom, hogy ha valaki kitartóan és szorgalmasan gyakorol naponta legalább 15-20 percet (vagy többet, ha van rá ideje), akkor már egy-két hónap elteltével el tud jutni olyan szintre, hogy elkezdi élvezni, hogy el tud játszani rajta néhány dallamot, és a fontosabb akkordokat (legalább fejben) biztosan tudja.

 

Tehát mindenkit bátorítok arra, hogy - a korától függetlenül - bátran vágjon bele a zenetanulásba! Nem ördöngősség! És ha ukulelézni szeretne megtanulni, kövesse ezt a blogot!


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/miert-erdemes-megtanulni-ukulelezni


2010-12-30

A magyar ukulele blog létrehozásával célom, hogy minél több emberrel ismertessem meg ezt a kis csodálatos hangszert, és hozzak kedvet nekik az ukulelézéshez.

A későbbiekben igyekszem minél több érdekes témáról írni (akkordokról, dalokról, márkákról, ukuleleszerelésről, valamint az ezzel kapcsolatos személyes tapasztalataimról stb.) úgy, hogy kezdők és haladók is megtalálják az őket érdeklő bejegyzéseket. Leírásaimban igyekszem majd közérthető lenni, hogy a teljesen kezdők is megértsék az alapvető dolgokat, a nekik szóló bejegyzésekben a zeneelméleti alapokat is el fogom majd magyarázni.

Elsőként a legfontosabb tudnivalók következnek az ukuleléről. A Wikipédia szerint:

"Az ukulele egy húros hangszer, tulajdonképpen a gitár kicsi, négyhúros változata. Sokan mint hawaii gitárt ismerik, hiszen a polinéz szigetvilág kedvelt hangszere.

Az ukulelét általában Hawaii zenéjével azonosítják, ahol a neve durva fordításban "ugróbolhát" jelent. Az 1880-as években alakult ki a portugál braguinha és a rajão keveréséből. 1879-ben három ember érkezett a Ravenscrag fedélzetén Portugáliából Hawaiira, Honoluluba, akiket az első ukulelekészítőkként tartunk számon: Manuel Nunes, José do Espírito Santo és Augusto Dias. Egyikük, Manuel Nunes szomszédja volt a híres ukulelejátékosnak, Bill Tapiának. Az első hangszerét neki adta el 1915-ben 75 centért.

Az ukulelének négy főbb változata ismert (a kisebbtől a nagyobb felé haladva): szoprán (az eredeti méret), koncert, tenor (1920 óta) és bariton (az 1940-es évek vége óta). A tenor hangszeren a húrok néha duplázva vannak: a hathúros (amikor az első és a harmadik húr van duplázva) és a nyolchúros (amikor mind a négy húr duplázva van) változat ismert.

Az ukulelék (kivéve a bariton méretűt) általában C6 akkord szerint vannak hangolva, azaz G-C-E-A a legfelső húrtól a legalsóig haladva, úgy, hogy a G egy oktávval meg van emelve, "beszúrva" ezzel az E és az A húr hangmagassága közé.

George Harrison élete utolsó éveiben nagyon érdeklődött az ukulele iránt. Mindig hordott magánál kettőt, hogy legyen kivel játszania. További híres emberek, akik játszottak ukulelén: Paul McCartney, Jimi Hendrix, Brian May, Neil Armstrong, Tony Blair és Elvis Presley."

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ukulele - kicsit pontosítottunk a Wikis leíráson)

Annyival kiegészítem a fenti, "hivatalos" leírást, hogy sajnos a neten sok helyen "gyerek gitárként" emlegetik, ez azonban nem igaz. Csupán kisebb méretéből következően nem lesz "gyerek gitár".

Akik még nem láttak élőben ukulelét, nehezen tudják elképzelni a méreteit. YouTube-on rengeteg ukulelés videó van, érdemes ott keresgélni (a későbbiekben egy-egy bejegyzést fogok szentelni néhány jobb vagy különlegesebb videó elemzésének). Készítettem fotót egy koncert méretű ukuleléről, hogy jól látsszanak a méretarányok:

És végül egy kis kedvcsináló a világ legjobb ukulelejátékosától:

Valószínűleg ez legtöbbünk számára elérhetetlen szint, mégis érdemes gyönyörködni Jake játékában. Ez a videó a tökéletes bizonyíték arra, hogy az ukulele nem játékhangszer (sajnos sokan annak tartják), hanem egy "komoly" hangszer, amiből sok gyakorlással fantasztikus dolgokat lehet elővarázsolni.


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
http://www.ukulele.hu/blog/az-elso-magyar-ukulele-blog