KERESÉS
2012-03-18

Noha csak három akkordra épül a 4 Non Blondes kiváló száma, a dallammal, a hangszereléssel és a dal kiváló megszerkesztésével mégis igazán felejthetetlent alkottak az utókor számára. Néha azon tűnődöm, hová lettek az ilyen jó kompozíciók, manapság kevesebb ilyen gyöngyszem születik (vagy legalábbis engem elkerül).

Hihetetlen leírni, de idén húsz éves ez a szám! Még most is úgy érzem, mintha pár napja láttam és hallottam volna az emtíví brón jurópien top tventi vidió kántdánon . Régi szép idők... A fiatalabbak kedvéért: a '90-es évek elején, amikor "bejött" mindenféle csenöl (Sky, Super meg ilyenek), akkor minden héten izgatottan vártuk a szombat este 7 órát, mert akkor kezdődött a Music TV-n a top20. Amikor is két órába sűrítve meghallgathattuk azokat a dalokat, amelyeket hét közben egyébként is ötvenhétmilliószor leadtak. Ha ügyes volt az ember, kazettára tudta rögzíteni a dalokat, és morgott, amiért a műsorvezető belehápogott a dal végébe... grrr . Én is így vettem fel ezt a dalt '92-ben, és hallgattam rongyosra a szalagot (persze nem csak emiatt a szám miatt):

Már régebb óta szerettem volna erről oktatóvideót készíteni, aztán végül nem oktatóvideó lett, hanem egy speciális feldolgozás a 4 3 Non Blondes előadásában:

(A feldolgozás inkább csak egy félig-meddig komoly(talan) zenei alap, ezt a dalt borzasztó nehéz elénekelni!)

A dalban hallható három akkord: A-dúr, H-moll és D-dúr. Az eredeti felvételen az akusztikus gitáron az akkordokat a befejeződésük előtt az énekesnő kicsit módosítja, ettől lesz nagyon jó az átmenet az akkordok között, ha valaki gondolja, azt is gyakorolhatja. (A 3 Non Blondes feldolgozásán csak az alap akkordok hangzanak el.) Külön oktatóvideót nem készítettem hozzá, ezt a három akkordot kell váltogatni. A gitáron elhangzó dallam pedig nagyon könnyű, fülelni kell, és hamar meglesz!




2012-03-12

Mióta írom a blogot, ez a bejegyzés lesz az egyik kedvencem, mert egy ukulelevásárlást sikerült megörökítenünk.

Egyik nap kaptam egy e-mailt Mankától, aki leírta, hogy nagyon megtetszett neki az ukulele, és - bár nem rendelkezik zenei előképzettséggel - szívesen megtanulna rajta játszani. Néhány nap szervezés után végül 2012. március 6-án estefelé találkoztam Mankával az Ethnosound hangszerüzletben. Kamerával és fényképezővel felszerelkezve érkeztem, és igyekeztem mindent dokumentálni. Először levettünk néhány ukulelét, és hangolni kezdtük őket:

img_4115b.jpg

A hangolás nem ment könnyen, mert sok lelkes vásárló volt még a boltban, akik mindenféle hangszert szólaltattak meg a háttérben

img_4116.jpg
"...balra vagy jobbra?"

img_4118.jpg
"...balra!"

img_4119.jpg
"Minden húrt sikerült behangolni!"

Az Ethnosound különleges hangulatú helyiségében a sok érdekes hangszer között minket csak az ukulele foglalkoztatott. Telefonos alkalmazás és hangológép segítségével hangoltuk be az ukuleléket, és az első néhány akkordot megtanultuk. Igazán jó hangulatú délután volt.

Végülis egy Lanikai LU-11-es lett a szerencsés választott, hamarosan keménytok is érkezik hozzá.

img_4122.jpg
"Hogy is van a G-dúr?"

img_4123.jpg
"Aha, így!"

img_4124.jpg
"A bundhoz közel kell fogni."

img_4125.jpg
"A pengetést dobozon keresztül is lehet gyakorolni ."

img_4126.jpg
A boldog újdonsült ukuleletulajdonos

Örülök, hogy Manka ilyen szép és jó hangú hangszert talált magának, őszintén kívánom, hogy találja meg benne a zenélés csodáját!




2012-01-28

A Proud Mary c. számot John Fogerty szerezte és a Creedence Clearwater Revival (CCR) nevű zenekarával adta elő 1969 januárjában (egyes források szerint 1968 karácsonya előtt már megjelent), és nagyon gyorsan hihetetlen népszerűségre tett szert. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy szinte alig akad énekes (együttes), aki (amelyik) ezt a dalt fel ne dolgozta volna. Az eredeti dal is kiváló a maga tisztaságával, egyszerűségével, de nagyon híres feldolgozás fűződik Ike és Tina Turner nevéhez is. Tina Turner szinte kötelezően adta elő a koncertjei során. A magyar előadók közül is sokan elénekelték és éneklik szívesen ezt a dalt (pl. Szabó Eszter is, akinek nagyon jól illik a hangjához a Proud Mary).

Visszatérve egy pillanatra a CCR-hoz: aki nem ismerné az együttest, mindenképpen keressen rá a dalaira YouTube-on, sok kiváló szám biztosítja halhatatlanságukat a rocktörténelemben (Down On The Corner, Who'll Stop The Rain, Have You Ever Seen The Rain, Lookin' Out My Backdoor stb.). Az együttes frontembere, John Fogerty egészen erős, magas hanggal rendelkezik, szenzációsan énekel. És a mai napig koncertezik.

A YouTube tele van Proud Mary-feldolgozásokkal, nagyon érdekeseket is lehet találni (van ukulele-duett is közöttük), érdemes keresgélni. Én egy hirtelen ötletől vezérelve egy ***** parkolóban előkaptam az ukulelét, és pár perc bemelegítés után arra gondoltam, hogy miért ne készülhetne el ott egy oktatóvideó: