KERESÉS
2016-12-01

Click here for the English version...

Ha manapság bárhol a világon ukulele-virtuózokról esik szó, nagy valószínűséggel felbukkan az alább látható úriember neve is. James Hill válaszolt néhány kérdésemre. 

- Azoknak, akik nem tudják, hogy ki vagy, hogyan mutatkoznál be pár szóban? 

- James Hill vagyok, egy életen át tanulok, tanítok és ukulelézem. Újdonsült apa vagyok, dalokat írok, sokat utazom, szeretem a mogyoróvajat és sokat lógok az Ukulele Wayen. 

- 2016 novemberében az Egyesült Királyságban turnéztál. Milyen gyakran jársz Európában?

- Évente kétszer-háromszor. Néha tanítani, néha koncertezni. Gyakran mindkettőből egy keveset. 

- Ahogy látom, akármerre is jársz, ukulele-szemináriumokat tartasz. Inkább előadóként vagy oktatóként tekintesz magadra? 

- Ez egy nagyon nehéz kérdés! Magamtól is állandóan ezt kérdezem. Mindkettő lehetne teljes állás; én egyaránt elköteleztem magam a tanítás és az előadás iránt is. A szívem mélyén azonban legfőképp mégiscsak művésznek érzem magam, habár ez sem teszi teljesen tisztába a helyzetet: amikor tanítok, azt is művészien próbálom.

- Nemrégen valaki úgy hivatkozott rád az egyik videód kapcsán, hogy a kedvenc uku-hősöm”. Gyakran mondják ezt?

- Hát, nem, sőt, a szót sem hallottam még korábban! 

- Hogyan kötöttél ki végül az ukulelénél?

- Az iskolában kezdtem az osztálytársaimmal. Egy tantárgy volt a többi között, de igazán a tinédzserkorom közepén kattantam rá. 

- Több ukulelén látni téged játszani. Van-e (érzelmi, hangzási vagy egyéb szempontból) kedvenc ukuleléd? 

- Nem mondhatnám, hogy lenne egyetlen kedvencem. Az igazán izgalmas rész az adott zeneműhöz megfelelő „ízű” ukuelét kiválasztani. A kedvenceim között van a fenyő fedlapos Mike DaSilva tenorom, és a Mya-Moe-gyűjteményem: két bariton, egy hathúros és egy rezonátoros slide-ukulele. 

- Hegedűn is játszol, ez valamiképp kapcsolatban van az uksival?

- Nem igazán. De épp ezért is szeretek ide-oda váltogatni a kettő között, a dolgokat frissen tartandó.

- Évekkel ezelőtt készítettél egy albumot A Flying Leap címmel, amely tisztán instrumentális; aztán szakállat növesztettél, és elkezdtél énekelni is. Mi késztetett az új terület felfedezésére?

- Haha! Nem nagyon bírok magammal, ha a saját zenémről van szó. Mindig keresek, vágyódom új hangok után, hogy kifejezzem magam a zenén keresztül. Egy ponton aztán elérkeztem oda, hogy úgy éreztem, az instrumentális zene nem tudja közvetítetni az üzenetemet. Szavak kellettek hozzá. És egy szakáll. 

- Egy sor, tanároknak és tanulóknak is szóló ukulele-tankönyvnek vagy szerzője vagy társszerzője. Mesélnél erről a munkáról?  ​

Az Ukulele in the Classroom egy közös munkám Chalmers Doane-nel. Chalmers tanítványaiból lettek az én tanáraim, így bizonyos értelemben Chalmers a „zenei nagyapám”. Az ő emberöltőnyi tanítási tapasztalatát ötvözni az én új pedagógiai ötleteimmel olyan lehetőség volt, ami egyszer adódik egy életben. A módszertan az ukulelét használja a zeneértés tanítására – ahogyan engem is tanítottak. Nagyon szerencsés voltam, hogy olyan tanárok és mentorok álltak mögöttem, mint Chalmes Doane, Peter Luongo, Jamie Thomas, Bonnie Smith, Kimo Hussey, csak hogy néhányukat megnevezzem. 

- Az önálló tanulást segítő oldalad, az Ukulele Way már majdnem három éve működik. Beváltotta a hozzá fűzött elképzeléseiet? 

Igen. Az alapgondolat az volt, hogy egy virtális osztálytermet hozzak létre, ahol az ukulelézni tanulók találkozhatnak a világ minden részéről, és kapcsolódhatnak egymáshoz azáltal, hogy egy strukturált módszertan szerint haladnak. Az Ukulele Way kizárólag egyetlen dologra koncentrál: a szóló ukulele művészetére. Más szóval, itt mindenki megtanulhatja, hogy hogyan játsszon dallamot, akkordokat és ritmust egyszerre, egy ukulelén. Ezt a szóló stílust megtanulni egy gyönyörű zenei, érzelmi és intellektuális utazás, de az ember néha magányos lehet közben. Úgy gondolom, az Ukulele Way sikeresen összeköti azokat, akik ezen az úton járnak, és a közösség érzetét adja, még akkor is, ha a leckék az egyéni előadásról szólnak: a legjobb mindkét világból. 

- Úgy tűnik, nagyon sokféle dolgot csinálsz; legutóbb például te voltál a producere a feleséged, Anne új albumának. Miben más ez, mint csak zenélni?

- Nagyon szeretem a produceri szerepet, ez olyasmi, amit gyakrabban szeretnék csinálni. Tinédzser koromban a barátaimnak „gyártottam” számokat. Producernek lenni visszavisz abba az időbe, amikor csak szórakozásból zenéltem, és a lehetőségek végtelenek voltak.

- Másokat tanítasz, de kitől tanulsz, ha van ilyen?

- Mindig tanulok. Állandóan felszedek dolgokat társaktól, kollégáktól, tanítványoktól és más előadóktól. Sosincs vége.

- Nyilvánvalóan sokat gyakorolsz. Mennyit játszol napi átlagban?

- Újdonsült apaként nincs annyi időm gyakorolni, mint régebben. A legintenzívebb fejlődésem alatt, és ukulelésként való felfedezésem idején (a huszas éveim elején jártam) átlagban napi két órát gyakoroltam. Néha sokkal többet, de ennyi volt az átlag. A kulcs az állandóság; a kampányszerű gyakorlás épp ellenkező hatású.

- Néhány bölcs tanács, amit megosztanál?

- Hallgassatok jó zenét. Ez a legélvezhetőbb, és a leginkább figyelmen kívül hagyott része a gyakorlásnak. A nagyszerű előadók nagyszerű előadásainak hallgatása az egyetlen módja a stílusosság elsajátításának. Hangok, ritmusok és a harmónia mit sem érnek stílus nélkül!

- Köszönöm!

- Szívesen! Uke on!




További olvasnivalók:

2013-03-08
írta: Gáll Tamás

Ehhez a dalhoz nem lehet túl sokat hozzáfűzni: egy kiválóan megkomponált, ötletes és igazán különleges hangulatú számról van szó, amit biztosan mindenki ismer. Jelen bejegyzés elkészítésének pillanat...

2013-04-01
írta: Gáll Tamás

Sok vacillálás után úgy döntöttünk, hogy hegedű blogként folytatjuk. Itt az idő, mindenki cserélje le a jól megszokott, szeretett ukuleléjét, esetleg a garázsban pofozza át hegedűvé. A hangolá...

2014-07-17
írta: Gáll Tamás

Amikor néhány éve megírtam a *(l)ele című bejegyzést, nem gondoltam, hogy hamarosan én is a kezemben tarthatok majd egy szivardobozból készült ukulelét.

...
2014-07-17
írta: Gáll Tamás

Amikor néhány éve megírtam a *(l)ele című bejegyzést, nem gondoltam, hogy hamarosan én is a kezemben tarthatok majd egy szivardobozból készült ukulelét.

...