Magyarország központi ukulele oldala
Ukulelét mindenkinek! ©

KERESÉS


2011-01-06
írta: tb79

Az ukulele tartása, fogása

Ha profi ukulelejátékosok videóira keresünk a YouTube-on, elsősorban (nyilvánvalóan) magára a zenére figyelünk, lessük a zenész ujjait mindkét kezén. Az talán fel sem tűnik (hiszen annyira nem is látványos), hogy külön ügyességet és gyakorlatot igényel a hangszer kézben tartása. Mielőtt elkezdtem volna ukulelézni, néhány helyen is olvastam erről a körülményről, hogy bizony, az ukulele méretétől függően az is több-kevesebb gyakorlatot igényel, hogy az ember hogyan szorítsa magához a hangszert. Természetesen most vállpánt nélküli ukuleléről beszélek, hiszen vállpánttal rendelkező típusnál ilyen probléma nem merül fel. (A legtöbb ukulele egyébként vállpánt nélküli!)

Tehát az ukulele a kisebb méreténél fogva nem ad olyan "egyértelmű" fogást, mint mondjuk a gitár (vagy a zongora hehe). Tehát amikor először a kezembe fogtam egy ukulelét, nekem is az tűnt fel, hogy ezt nem is olyan egyszerű tartani, hiszen a kis mérete ellenére stabilan kell fogni úgy, hogy akkor se essen le, ha a bal kezünkkel nem támasztjuk alá a nyakát, közben pedig a jobb kezünk is szabadon marad a pengetéshez. Türelmesen kell gyakorolgatni, hogy biztos legyen a fogás. Talán túl sokszor is ismételgetem azt a mondatot, hogy "ez is gyakorlat kérdése", de ez az örök igazság a hangszertanulásban. Saját tapasztalataim szerint rohadt nehéz állva ukulelézni (kivéve, ha vállpántos), ezért ülve (esetleg keresztbe tett lábbal), az ukulelét ölbe fogva lehet a legkönnyebben "megtartani" a hangszert. Mindennapi gyakorlást feltételezve néhány hét elteltével a kezdő ukulelejátékosnak egyre természetesebb lesz az ukulele fogása, egy-másfél hónap elteltével pedig már szinte alig fog vacakolni az uksi helyezgetésével. (Én kezdőként néha még a szék karfájának is nekitámasztottam az ukulele fenekét .)

Tehát: helyezkedjünk el kényelmesen egy széken, a hátradőlést felejtsük el, mert - főleg, ha nagyobb darab ukulelejátékosról és kisebb méretű ukuleléről van szó - a hangszert szorítsuk a jobb könyökünk, alkarunk, ölünk (jobb combunk) közé úgy, hogy a jobb alkarunkkal csak a fedlaphoz érjünk hozzá, a húrokhoz ne (bocs, balkezesek, tükrözzetek mindent).

(Ahogy korábban utaltam rá, kezdő ukulelések ne próbálkozzanak azzal, hogy vállpánt nélküli ukulelén állva próbálnak játszani!)

Pengetés

Aki esetleg YouTube-on nem találkozott volna még ukulelés videókkal, bátran keresgéljen, nagyon sok feldolgozást és oktatóvideót feltöltöttek már, ezeken a legkülönbözőbb pengetési technikák láthatók. Az ukulelét hagyományosan ujjal pengetik, többnyire mutatóujjal, de a többi ujjat foglalkoztató pengetési technikák is léteznek. Pengetőt ritkán használnak, hiszen attól jóval élesebb lesz a ukulele hangja, ez pedig ritkán cél: előforulhat, hogy adott dallam vagy kíséret kifejezetten pengetővel szól jól, ilyenkor természetesen használnak pengetőt.

Visszatérve az ujjal való pengetéshez: a legegyszerűbb pengetés az, amikor a hüvelykujjunkkal végigpendítjük a húrokat. Persze ezt a technikát nagyon ritkán alkalmazzuk majd a különböző dalok eljátszásakor, hiszen így nehéz ritmizálni, és nem is alkalmas az ukulele "rendes" megszólaltatására. Inkább arra jó, hogy hangolásnál megszólaltassuk az adott húrt, vagy egy új akkord begyakorlásánál meghallgassuk, hogyan szól, illetve jól (elég szorosan) fogtuk-e le a húrokat a bal kezünkkel. Áttérve tehát a leggyakoribb (és szintén egyszerű) "alap" pengetési módra: ez a mutatóujjal történik az alábbi videón látható módon:

Mondanám, hogy én vagyok a videón és megtanultam magyarul írni, de nem. Ő bizony egy külföldi koma, és ezen a felvételen speciel nincsenek hosszú körmei, más videókon viszont kifejezetten hosszú körmökkel tűnik fel. Megnyugtatok mindenkit, hogy rövid körmökkel is lehet ukulelézni, a hosszú körmök - ahogy gitárnál is - a húrok egyenként történő pendítését segítik elő (dallamjátéknál, akkordbontásnál), erre egy tök kezdőnek nincs szüksége, sőt a bal kézen a rövid köröm kívánatos az akkordok lefogásához. Na, visszatérve a videóra: azt magyarázza a muksó (aki egyébként nagyon jó oktatóvideókat készít), hogy gyakorljuk a pengetést úgy, hogy a bal kezünkkel csak simán megmarkoljuk az uksi nyakát, és csak a jobb kézre koncentrálunk. Mutassunk magunkra a jobb kezünk mutatóujjával, majd a csuklónkat elforgatva a földre, miközben a mutatóujjunk végigpendíti a húrokat. Hát ezt gyakorolhatjuk végtelenítve. A lényeg az, hogy a kézmozdulat olyan sebességgel és szögben történjen, hogy a mutatóujjunk ne akadjon el a húrokban (húrok között), ne tépjük el a húrokat, és mégis egy olyan határozott mozdulat legyen, hogy szinte egyszerre szólalnak meg a húrok. Tehát igen sok követelménynek kell egyszerre megfelelni a pengetés során, de - ahogy sokszor írtam - gyakorlat teszi a mestert. Nem ördöngősség, néhány hét próbálgatás, gyakorlás után menni fog. Az lesz majd sokkal izgalmasabb, hogy ezt a kézmozdulatot milyen ritmusban majd ismételgetnünk, hiszen ez adja meg egy-egy dal kíséretének alapkarakterét.

Hamarosan elkezdünk megismerkedni az akkordokkal...






2011-01-05
írta: tb79

Hogy az itt leírt információmennyiség töménységét oldjam, az egyik kedvenc ukulelés videót megosztom veletek (sok kedvenc van, időről időre lesz egy-egy ilyen "lazább" bejegyzés is). Azt a címet is adhatnánk ennek a videónak, hogy "Mire képes az ukulele?", pontosabban egy egész ukulele-zenekar. Ez a videó egyébként a Lángoló gitárok blog egyik bejegyzésében is szerepelt már, de talán sokan nem látták még, és egyébként is, az uksi blogon ennek a videónak kötelező megjelennie. A felvételen az Ukulele Orchestra of Great Britain nevű együttes a Jó, a rossz és a csúf filmzenéjét játssza hat ukulelén és egy elektroakusztikus basszusgitáron. Az együttes nagy népszerűségnek örvend Angliában, számos fellépésük van, jó ízléssel és humorral dolgoznak fel különböző dalokat, számokat, így az említett filmzenét is (nekem is lenne kedvem egy ilyen együttest létrehozni): 

Az egyik korábbi bejegyzésben említettem a szoprán ukulele "cincogó" hangját. Ezt csak azért említem újra, mert egy akusztikus ukulelétől (még ha mikrofon is van előtte) senki ne várja, hogy mélynyomóként fogja a basszus hangokat sugározni. Éppen ezért ilyen ennek az együttesnek is az összetétele: a több(fajta) ukulele hangzásai kiegészítik egymást, az elektroakusztikus basszusgitár pedig a hangzás alapját adja meg. Egyébként nem véletlen, sőt, nyilvánvaló, hogy a jobb oldali fickó azért elektroakusztikus basszusgitáron játszik (és nem "simán"), mert ennek a hangszernek a kinézete passzol az uksiéhoz, hiszen úgy néz ki, mint egy uksi, amit bedobtak a nagyítógépbe. Az együttes egyik női tagja (balról a harmadik) egy fehér, ún. resonator ukulelén játszik. Erről a speciális uksiról később írunk majd itt csak annyit, hogy van resonator gitár is, ami a Dire Straits Brothers in Arms című albumának borítóján is szerepel. A resonator hangszerek bizony nem olcsók, és egészen különleges hangzásuk van.

középen a resonator ukulele
 

A Jó, a rossz és csúf film zenéjéhez visszatérve: a feldolgozásához felépítése egyébként ötletes: a fő dallam először "szóló" ukulele <--> "kórus" ukulele párosításban hangzik fel, utána pedig egy uksi viszi végig a dallamot. Az ismétlésben a kérdés-felelet ukulele-fütty, majd megfordítva, fütty-ukulele formájában hangzik el. Nagyon jó! Ezt követően jön az uhh-ahh-os rész, és az énekelt kórusrész (nehéz elénekelni ezt a dallamot!). A végén fütty-hümmögés páros viszi a dallamot. Aztán az ájiájiááájj-károgás jön.... stb . Ahogy fent is írtam, nagyon igényes, jól felépített feldolgozás! Ötletes! Imádom! 

Hamarosan visszatérünk a "tanulós" bejegyzésekhez, készül már az "Ismerkedés az ukulelével II."






2011-01-04
írta: tb79

Az ukulele részei, hangolása

Az alábbi képen szemléltetjük az ukulele részeit, amelyek elnevezései - a rokonságból kifolyólag - teljesen megegyeznek a gitár részeinek neveivel (adott részre több elnevezés is létezhet):

 

Ennek olyan borzasztóan nagy gyakorlati jelentősége nincs, de azért mégis illik tudni megnevezni, melyik részéről beszélünk a hangszerünknek, és a hangolókulcsot nem úgy nevezzük, hogy "az a kis tekerős izé" stb. .

Annál nagyobb jelentősége van a hangolásnak. Főleg kezdők számára tűnhet ez nyűgnek vagy jelenthet nehézséget, pedig nem az, és nagyon fontos, kihagyhatatlan lépés az ukulele megszólaltatása előtt. Nézzük tehát, hogyan lehet behangolni a hangszerünket. Előrebocsátom, hogy itt a szokásos hangolásról írok, az a célom, hogy egy olyan teljesen kezdő is boldoguljon, aki most ért haza a boltból az új ukuleléjével, jelen bejegyzésben tehát nem érintem a speciális húrozásokat, hangolásokat. (Zenei képzettséggel rendelkező olvasóktól türelmet kérek, ha esetleg hiányérzetük támadna, jelen bejegyzésben nem mennék bele semmilyen - még alapvető - zeneelméleti fejtegetésbe sem.)

Ha az ukulelét "gitártartásban" a kezünkbe fogjuk, akkor fentről lefelé a következő névvel illethetjük a húrokat: G-húr, C-húr, E-húr és A-húr. A gitártartást remélem, senkinek sem kell magyaráznom (láttál már gitározó embert??), a húrok elnevezéséről egyelőre annyit, hogy értelemszerűen az általuk megszólaltatott hangról vannak elnevezve. Ez a G-C-E-A sorrend akkor igaz, ha a bal kezünkben tartjuk az ukulele nyakát (a jobb kezesek jellemzően). Hiszen ha az uksi nyakát áttesszük a jobb kezünkbe (a bal kezeseknél jellemző ez), akkor a húrok sorrendje máris megfordul. Így is lehet persze rajta játszani... de erre majd a későbbiekben visszatérünk. Tehát a hangolásról: feltételezem, hogy nem egy ordenáréatomállat módon lehangolt hangszert fogunk a kezünkbe: ebben az esetben ha sorban, lassan megszólaltatjuk a húrokat, észrevehető, hogy a G-húr "magas", ezt követi egy mély C, majd az E, ezt követi az A.

A rendesen felhangolt ukulelén a "magas" G-húr hangmagassága az E és az A húr között van. Ha valaki fogott már hagyományos gitárt a kezében, tudhatja, hogy a gitáron nem ilyen a húrok sorrendje, ott a legmélyebb húrtól a legmagasabbig követik egymást a húrok lefelé. Az ukulelének ez tehát egy specialitása, hogy a legfelső húr egy "magas" húr. Ez (is) adja egyébként az ukulele nagyon jellegzetes hangzását. (Vannak egyébként, akik ezt a magas G-t lecserélik alacsony G-re, azaz a C-húrnál mélyebb hangzású G-húrra.)

Összegezve tehát: magas G-húr, C-húr, E-húr, A-húr. Hogyan lehet tehát behangolni az uksi húrjait ezekre a hangokra? Létezik abszolút és relatív hangolás. Én az abszolút hangolás híve vagyok, ami azt jelenti, hogy a húrokat ténylegesen arra a hangra hangoljuk be, "ami a nevük". A G-t tehát G-re, a C-t C-re stb. (A húrok jelölése nyilvánvalóan megegyezik azzal a hangmagassággal, amelyiken elvileg meg kell szólalniuk.) A relatív hangolásnál kiválasztunk egy húrt, és a többi húrt ahhoz az egyhez igazítjuk, így valószínűleg a G-húr nem fog pontosan G hangon megszólalni, azonban a legjátszott dallam vagy megpendített akkord mégsem lesz hamis, hiszen a másik három húr hangmagasságát a kiválasztott egy húr hangmagasságához képest állítjuk be, tehát nem lesz hamis a hangszer. Ha egyáltalán nincs kéznél semmilyen hangolóeszköz (vagy legalább egy hangvilla), akkor muszáj a relatív hangolást alkalmaznunk, de közös hangszeres játékra ez a módszer szinte teljesen alkalmatlan. Elég is ennyi a relatív hangolásról, nem szeretném bonyolítani a dolgokat, majd esetleg egyszer visszatérek rá, maradjunk az egyszerűbb és biztosabb abszolút hangolásnál.

Az abszolút hangoláshoz mindenképpen szükségünk van egy "külső segítőre", ami valamilyen módon mutatja vagy ellenőrzi, milyen irányban kell adott húr feszességén módosítanunk. (Azt talán mondanom sem kell, hogy a hangolókulcsok tekerésével feszesebbé - azaz magasabbá - vagy lazábbá - azaz mélyebbé - hangolhatunk egy húrt.) Az interneten rengeteg hangolóprogram létezik, kimondottan ukuleléhez is készítettek jópárat, én régebben ezt használtam:

Online Ukulele Tuner

A négy húr megnevezése alatt ott a play gomb, aminek a nyomogatásával újra és újra meghallgathatjuk az adott hangot. Az ukulele hangolókulcsát pedig addig kell tekergetnünk (finoman, óvatosan) és azt az egy húrt pengetnünk, amíg ugyanazon a hangon meg nem szólal, mint amit a gép kiad. Ehhez némi gyakorlat kell, elsősorban a fülünket kell hegyezni, hogy a gép által lejátszott hang magassága tökéletesen megegyezzen a megpengetett húr által kiadott hang magasságával. A kezdőknek felhívom a figyelmét, hogy mindenképpen legyenek türelmesek, hamar bele fognak jönni, ne elégedjenek meg pontatlanul behangolt uksival, mert rondán szólnak majd az akkordok.

Aki rászánt 3-4.000 forintot egy hangológépre, annak valamivel könnyebb dolga van, hiszen a hangológépeknek kis mikrofonjuk van, amelyen keresztül "hallják" a hang magasságát, és egy skálán mutatják, hogy adott húr mély-e, magas-e vagy éppen jól van behangolva. Ebben az esetben a hangolásnál nincs szükség a fülünkre, mondhatnánk úgy is, hogy ez a vizuális hangolás.


...kicsit még alacsony a G-húr... a bal alsó hangolókulcs állását figyeljétek!.... a jobb oldali képen már jó a G-húr hangolása!

Megjegyzendő, hogy a G-C-E-A hangolás a szoprán, a koncert és a tenor méretű ukulelék jellemzője, a bariton méretű ukulelét - húrkészlettő függően - D-G-H-E -re is szokták hangolni, de erről majd egy másik bejegyzésben...

Soha senki ne spórolja meg a pontos hangolást, hiszen ez az ukulelejáték alapja! A kezdők türelmesen próbálgassák, lehet, hogy eleinte akár öt percig is eltart, mire jól sikerül a hangolás, amit egy kis gyakorlattal akár 15-20 mp alatt el lehet majd végezni.










REGISZTRÁCIÓ
BELÉPÉS FACEBOOKKAL
Legutóbbi bejegyzések
●   Horgolt vállpánt ukuleléhez
●   Akkordváltás mesterfokon!
●   Élménybeszámoló az ukuleletalálkozóról
Még nincs ukulelém!
●   Miért érdemes megtanulni ukulelézni?
●   A zenehallgatásról
●   Miért érdemes zenét tanulni, zenélni?
●   A hangszeres játék jótékony hatásai
●   Ismerkedés az ukulelével I.
●   Ismerkedés az ukulelével II.
●   Tanulj velem ukulelézni!
●   Ukulelevásárlás
●   Ukulelevásárlás kisgyereknek
●   A bariton ukulele I.
●   A bariton ukulele II.
●   Tokkérdés
●   Körmös kérdés
●   MONO - a félkemény tokok Volvója
●   Hangszertanulás, hangszervásárlás (humor)
●   Az ukulelések gondolatai
   ugrás az oldal tetejére
Kipróbált ukulelék
●   Kala, a kis színes
●   Kala KA-S
●   Kala KA-MC
●   A Kala szoprán banjoleléje
●   Kala KA-KG-T8
●   Kala KA-RES-CHR tenor (rezonátoros)
●   Kala U-BASS I.
●   Kala U-BASS II.
●   Lanikai LU-11 - A tökéletes első ukulele
●   Lanikai LU-21
●   Lanikai LU-21C
●   Lanikai LU-21CE
●   A Risa koncert méretű ukuleléje diófából
●   Andoer - a kínai ukulele
●   Szivardobozlele
   ugrás az oldal tetejére
Már van ukulelém!
●   Friss ukuleletulajdonosoknak I. - a hangszer tartása, pengetése
●   Friss ukuleletulajdonosoknak II. - az első akkordok
●   Hangolódjunk!
●   Online ukulelehangoló
●   A relatív hangolás
●   Pengetési technikák kezdőknek
●   Akkordmenetek
●   A metronóm
●   Letöltések
●   Az összes akkord (középhaladóknak)
●   Zeneelméleti alapok - csak türelmeseknek!
●   Transzponálás - kezdőknek is!
●   Latinos dallamok az erdőben
●   Blues ukulelére és zongorára
   ugrás az oldal tetejére
Ukulelére feldolgozott dalok
●   3 Non Blondes - What's Up feldolgozás
●   4 Non Blondes - What's Up
●   Adele - Rolling In The Deep
●   Boldog szülinapot!
●   Bon-Bon - Valami Amerika
●   Cee Lo Green - Forget You
●   Creedence Clearwater Revival - Have You Ever Seen The Rain
●   Creedence Clearwater Revival - Proud Mary
●   Csendes éj
●   ...és megint dühbe jövünk
●   ...és megint dühbe jövünk - Hogyan játsszuk?
●   Grease - Summer Nights
●   Herman's Hermits - I'm Into Something Good
●   Indiana Jones
●   Indiana Jones - heavy metal
●   Kincs, ami nincs
●   Kiskarácsony, nagykarácsony
●   Komár László - Halványkék szemek
●   Mendelssohn - Nászinduló
●   Mennyből az angyal
●   Mennyből az angyal – Hogyan játsszuk?
●   Nemzeti dal
●   Tankcsapda - A rock and roll rugója
●   Tavaszi szél vizet áraszt
●   The Beatles - A Hard Day's Night
●   The Beatles - From Me To You
●   The Beatles - I Feel Fine (3 ukulelére)
●   The Beatles - Let It Be
●   The Beatles - Nowhere Man
●   The Beatles - Twist and Shout
●   The Champs - Tequila
●   The Lion Sleeps Tonight - Így altass oroszlánt!
●   The Mamas & The Papas – Dream a Little Dream of Me
●   The Mamas & The Papas – Dream a Little Dream of Me - Hogyan játsszuk?
●   Pachelbel D-dúr kánonja
●   Pachelbel D-dúr kánonja - Hogyan játsszuk?
●   Quimby - Most múlik pontosan
●   Republic - 67-es út
●   Republic - Szállj el, Kismadár
   ugrás az oldal tetejére
Ha csak úgy olvasgatnál...
●   4 húr 5 év
●   *(l)ele
●   A legifjabb padawan
●   A méret nem lényeg II.
●   A méret nem lényeg!
●   A portlandi vendég I.
●   A portlandi vendég II.
●   A sarod és a közel-keleti lant esete...
●   A zene és a humor
●   Az első magyar ukulele blog
●   Banjolele
●   Bohemian Rhapsody - MUSIKMESSE 2012
●   Build Me Up Buttercup
●   Elbúcsúzunk Bill "Tappy" Tapiától
●   Ethnosound - ukuleleteszt, blues jam :)
●   Filmzenék
●   Három év kihagyott felvételei
●   Kedvcsináló - avagy a kihagyhatatlan videó
●   Lanikai UkeSB
●   Látogatás az Ethnosoundnál
●   MUSIKMESSE 2012 - Frankfurt - az ukulelekínálat
●   A négynyakú
●   Paul McCartney koncertjén jártunk - élménybeszámoló
●   Pink Martini
●   Ukulele blues
●   Ukulele Wars
●   Ukulelére hangolva
●   Ukuleleszó a karanténból
●   Ukulelevásárlás Mankával az Ethnosoundban
●   Ukulelézett, Mylord?
●   Vendég a háznál: zongora
   ugrás az oldal tetejére