Magyarország központi ukulele oldala
Ukulelét mindenkinek! ©

KERESÉS


2017-07-03
írta: SchZsolt

A hawaii Kimo Hussey neve Magyarországon kevéssé ismert, mindazonáltal egy kiváló és elkötelezett ukulelésről lévén szó, megkértem, hogy válaszoljon néhány kérdésemre, amit nagy örömömre teljesített is.

- Azoknak, akik nem tudják, ki vagy, bemutatkoznál pár szóban?

- Hawaiin születtem és nőttem fel, akkoriban, amikor az ukulele különösen népszerű volt, és a legtöbb háznál volt belőlük egy. Így aztán meglehetősen könnyű volt számomra fiatalon megtanulni játszani. Az amerikai légierő nyugdijas pilótója vagyok, és az időm nagy részét utazással töltöm: ukulele-workshopokat tartok és koncertezem. Az ukulele gyönyörű hangján kivül szeretek emberekkel megismerni. Nagyon szeretem azt, ahogy az ukulele összezsugorította számomra a világot.

- Hogyan és mikor találkoztál az ukulelével?

- Ötévesen kezdtem játszani rajta. Annyi idősen legalább annyira volt játék, mint hangszer, így kétszer annyi mókában volt részem.

- Az ukulele már egy évszázada létezik, és a hawaii hangszernek számít, de mennyire elterjedt Hawaiin valójában?

- 2015-ben Hawaii az állam hivatalos modern hangszerének választotta az ukulelét, ebből talán sejteni lehet, hogy mennyire népszerű itt.

- A legtöbb ukulelésnek több hangszere is van. Mi a helyzet veled, te is gyűjtesz?

- Nem, NEM vagyok gyűjtő. Régen megpróbálkoztam vele, de gyorsan kiderült, hogy nincs meg hozzá az anyagi hátterem. Így ma azt teszem, hogy minőségi készitőket kutatok fel, megvásárolom a hangszereiket, amikkel aztán koncetrezem. Ezáltal megismertetem az ukulelés közösséggel a minőségi munkát; végül eladom valakinek, aki értékeli az adott minőséget, és ezt ismétlem újra meg újra. Ezzel a módszerrel sokat tanultam a jó minőségű ukulelékről, és ezt az információt szeretem megosztani a workshopjaimon. Mellesleg imádok foglalkozásokat tartani, mindig nagyon örömteliek.

- Mit keresel egy ukulelében?

- Azt szoktam mondani a zenészeknek, hogy olyan ukulelét keressenek, ami három dimenzióban elégíti ki az ízlésüket, ezek: kinézet, játszhatóság és hangzás. Hiszem, hogy nem létezik olyan, hogy "legjobb" ukulele, így az a fontos, hogy a játékos azt találja meg, amelyik illeszkedik az egyéni játékstílusához.

- A pengetési stílusod nagyon egyedi, elmondanád, hogy honnan ered, és miért kedveled?

- A stílusom abból ered, ahogy zenélni tanultam, vagyis hogy mindig kísérjük a dallamot harmóniával. Számomra ez nem annyira stílus, hanem inkább az a mód, ahogyan ukulelézni szeretek.

- Te vagy helyi ukulelekészítők által alapított Ukulele Guild of Hawaii elnöke. Hogyan működsz együtt a hangszerészekkel?

- Ez egy nagyszerű kérdés. Az elsődleges, hogy nem csak azért működjek együtt a készítőkkel, hogy megismerjem és megértsem a munkájukat, hanem hogy megosszam velük, hogy én és a céh más zenész tagjai szeretnek a hangszereikben. A legtöbb készítő nem játszik túl jól, sőt, vannak, akik egyáltalán nem zenélnek, így aztán keresik a visszajelzéseket a zenészektől, és nagyon szeretik hallani a hangszereiket játék közben. Csodás együttműködés, amit igazán élvezek.

- Gondolkodtál valaha azon, hogy hangszerkészítést tanulj?

- Nem, nem akarok megtanulni ukulelét készíteni. De szeretem a kreatív együttműködést, amit minőségi készítőkkel való közös munkával jár együtt, és azok, akikkel mi dolgozunk, a világ legjobbjai.

- Zenészként ki inspirál?

- Nem más személyek vagy zenészek inspirálnak. Ami leginkább inspirál, az a jó hangzás, és ezt szeretem az ukulelében is.

- Mi tesz számodra emlékezetessé egy fellépést?

- Azok a kedvenc előadásaim, amiknél érzem, hogy a képességeim legjavát nyújtottam. Ez mutatja meg legjobban az ukulelét.

- Tavalyhoz hasonlóan idén is fellépsz a Cseh Ukulelefesztiválon. Mi a benyomásod, hogyan fogadja az ukulelét az európai közönség?

- Számomra a tavalyi cseh fesztivál volt a legjobb ukulelés rendezvény, amin valaha részt vettem, mert rengeteg emberrel találkoztam különböző országokból. Az, hogy láttam, hogy az ukulele szeretetének oka világszerte a szórakozás, segíett sokkal jobban értékelni az ukulelét.

- Van néhány bölcs gondolatod, amit megosztanál?

- Igen, van, de hogy bölcs-e, nem biztos... Ukulelézni nem szól egyébről, mint a zenélés csodás folyamatába bevonódva örömöt szerezni.

Aki szeretne többet megtudni, annak érdemes megnéznie Kimo Hussey youtube-csatornáját, illtve személyesen is találkozhattok vele idén július 28. és 30. között a prágai ukulelefesztiválon.​

For the English version please click here...






2017-06-14
írta: SchZsolt

Nemrég megvettem az Acousticure Bluegrass Van című lemezét, amin szerepel az Apor Lázár tánca című 17. századi dal feldolgozása is. A dalt először a Héttorony Hangászok előadásában hallottam, és azóta egyik kedvencem, csak akkoriban még gondolatban sem foglalkoztam zenéléssel. Most viszont, hogy megint fókuszba került a dal, le is ültem és megtanultam.

A dal hangneme F-dúr, a hangterjedelme hét hang, így viszonylag egyszerű, csak egy D hang miatt kell a harmadik bundnál messzebbre nyúlnunk. 

A tempója eredetileg is lassú (60 bpm körül), de helyenként vannak benne tizenhatodok, amik kicsivel több gyakorlást igényelnek. A végén viszont vagy egy nagyon szép passzus, amivel, ha végig a második húron játsszuk, szert tehetünk némi gyakorlatra a nyakon fel-le mozgásban is. 

Ha a dallamot megtanultuk, akkor hozzátehetjük az akkordokat is. Ennél a darabnál én minden negyedre tettem egy akkordot, de hogy a dallam jól kivehető maradjon, több akkordvariánst kell alkalmaznunk, így néhol ott is van akkordváltás, ahol a harmónia nem változik. 

Szerencsére nem bonyolultak azok sem. Az első részben az egyetlen érdekes részlet, hogy a B-dúrt az ötödik bundot barrézva játsszuk a magas D hang miatt. A dallam kottája fölé odatettem az akkordábrákat. Fontos, hogy ahol staccato-jelölés látható, ügyeljünk arra, hogy az akkordok ne zengjenek hosszan, mert a darab különben elveszti a ritmikáját és egy zengő-bongó kavalkád lesz az egész. Nyugodtan kísérletezzünk, hogy hogyan tudjuk hirtelen elhallgattatni a húrokat, ez akkordonként eltérő lehet; a barrézott B-dúr például elhallgat attól is, hogy kicsit ellazítjuk a kézfejünket, ellenben a C7-nél rá már kell fognunk valamelyik szabad ujjunkkal a többi húrra. 

A második rész némileg bonyolódik, főleg a második ismétlésnél, ahol az akkordok lefogásához célszerűbb visszatérnünk az első pozícióba - és ez a rész, akárcsak a dallamnál, sok gyakorlást igényel, amíg simán megy. 

Természetesen a fenti harmonizálás csak egy javaslat, nyugodtan eltérhetünk tőle, például a 2. és a 6. ütemben F-F-C-C akkordokat is játszhatunk, ami valamivel könnyebbé teszi a kíséretet. 

További variáció lehet, hogy ha az akkordokat nem a hangsúlyos, hanem a hansúlytalan nyolcadokra tesszük, ilyenkor viszont minden akkordot csak nagyon röviden kell játszani, és ha idővel megy, akkor halkabban is. És természetesen ott van az az opció is, hogy ha többen játszunk együtt, akkor a dallam és a kíséret külön hangszeren történik.

A dal teljes kottájának letöltéséhez kattints ide.






2017-04-12
írta: SchZsolt

Mit tegyünk, ha hangszerre vágyunk, de nincs sok pénzünk? Nos, akkor sem kell elkeseredni, illetve ha mégis elkeserednénk, és bánatunkban befalnánk egy doboz dán vajaskekszet, máris okafogyottá válik az elkeseredés, hiszen az üres sütisdoboz kiváló alapanyagot szolgáltat egy barkácsleléhez. 

A blogon korábban már volt itt egy cikk az akármilelékről, és azóta kacérkodom a gondolattal, hogy építsek egyet. Mókás nyári projekt volt, amelynek során rengeteget tanultam a húros hangszerek működéséről és a tervezés fontosságáról.

A nyak

Egy valamiből megmaradt bükkfalécben megláttam a tökéletes nyakat, de ezt végül annyit fargatam, fűrészeltem és ragasztottam újból össze, mire összeállt a testtel, hogy végül csak egy szoprán hosszra lett elegendő.

A test

A kekeszesdoboz-hangszerek készítésnél két fő iskola létezik aszerint, hogy a doboz alját vagy tetejét szeretnénk felülre tenni. Mivel egy élelmiszerboltban a leértékelt, utolsó daraboknak szánt polcon találtam egy nagyon szép dobozt, aminek tetején egy krémes epertorta díszelgett, a tető felül változatot készítettem el.

A doboz tetejét levettem, majd egy hegyes és éles késsel (ne tapétavágóval, mert könnyen elpattan) konzervnyitáshoz hasonló mozdulatokkal kivágtam egy nyelvet a fedél helye alatt, de úgy, hogy a merevített karimát ne vágjam át. A nyelvet behajtottam a dobozba, és a nyakat aztán addig gyalultam, amíg ezen a lyukon áttolva pont elért a doboz túlsó oldaláig. Ezután a nyakat négy lemezcsavarral rögzítettem a nyelvhez, kettővel pedig a doboz túlsó oldalához.

A fogólap

A fogólap egy darab kőrisléc volt, amit 4mm vastagságúra gyalultam, majd ráragasztottam a nyakra. Száradás után csokoládészínűre pácoltam a nyakat.

A húrláb

Ha már desszert tematikájúnak indult a hangszer, a legmegfelelőbb húrlábnak egy négyágú süteményes villa bizonyult. Az ágait behajlítottam (ez meglepően nehéz művelet), majd a nyelét a doboz hátuljára (a nyakat rögzítő két csavar közé) helyezve lehajlítottam a villa fejét is úgy, hogy ne érjen hozzá a doboz tetejéhez. A nyél túllógó részét lefűrészeltem, majd kifúrtam, hogy alul is rögzíteni tudjam egy csavarral. A rögzítéshez egy keményfa kockát tettem a doboz belsejébe, még a fedél rátétele előtt, és egy önmetsző lemezcsavarral annyira közel húztam a villát a végleges helyéhez, hogy a dobozfedelet még éppen rá tudjam tenni. Miután a fedél felkerült, behajtottam az alsó csavart, és a villa feje alatt egy rézlemezből kivágott kapcsot akasztottam a nyakat tartó csavarokra, és meghúztam azokat is.

A híd

Juharfából vágtam egy háromszög keresztmetszetű lécet, és befűrészeltem rajta a húrok helyét. Mint a bendzsóknál, a sütisdobozhangszereknél is a húrok feszítő ereje tartja a helyén a hidat. Fontos, hogy a húrok ne legyenek túl magasan a fogólap felett, mert akkor jobban le kell nyomnunk őket, és bár a hosszuk nem, de a feszességük nagyobb lesz, és hajlamosak magasabban szólni. A kellő magasságot végül egy jégkrémpálcika segítségével (maradva a desszert-témánál) állítottam be. Ezen kívül célszerű a híd helyét a doboztetőn megjelölni, hogy ha netán elmozdulna, ne kelljen méricskélni az újbóli behangoláshoz.

A hangolókulcsok

Az egyik kritikus pont a hangolókulcs volt, kétszer faragtam bükkfából négyet-négyet, de ez önmagában is egy külön szakma, és egyszer sem sikerült kellően pontosra készítenem őket, így feladtam, és megvettem a Stagg olcsó mechanikus készletét. Ehhez viszont át kellett alakítanom a nyakat: ferdén lefűrészeltem félresikerült a hangolókulcsok helyét, majd egy 1cm vastag diófa lécet ragasztottam fel, és arra szereltem az új kulcsokat.

A bundok

A bundokat réz villanyvezetékből vágtam le (persze a szigetelés eltávolítása után). A bundok helyét befűrészeltem, ezekbe a sekély vájatokba pillanatragasztót nyomtam, és belehelyeztem a bundokat. A bundok helyének kiszámítását egy netes kalkulátorra bíztam. Miután feltettem őket, fentről lefelé irányuló mozdulatokkal (merthogy a húzást azért a pillanatragasztó nem szereti) lereszeltem egészen addig, amíg a kezemet a fogólap oldalán végighúzva nem éreztem egyenetleséget. Mivel a bundok helyét a menzúra hossza határozza meg, ezeket utolsónak hagytam, mert még nem tudtam, hogy hova fog kerülni a híd. Arra fontos ügyelnünk, hogy a drótjaink nagyon egyenesek legyenek, mert ha nem azok, akkor nem lesznek egy síkban, és lefogáskor esetleg egy másik, magasabban lévő bundhoz is hozzáér a húr, és vagy zizegni fog, vagy eleve teljesen más hangon megszólalni. Ezt viszont csak a húrok felrakása után tudjuk majd biztosan.

A húrok

Itt is költséghatékony megoldást választottam, GHS szopránra való magas G-s húrszettjét tettem fel, de D6-ra hangolva. Nagyon nem ment, folyton elhangolódtak, hol a csomókból csúsztak ki, hol a hangolókulcsnál. A megoldás a kicsúszás ellen az, hogy a húrlábnál háromszor-négyszer át kell vezetnünk a húr végét a hurkon, majd a nyak felé szorosra húzni. A hangolókulcsok felől pedig le kell mérnünk, hogy mekkora húr ér el a furatig, visszahúzni három bundnyit (zeneelmélet-őrülteknek: egy kistercnyit), levágni, és onnantól kezdve feltekerni. Így elégszer megy körbe a húr a hangolókulcson, hogy ne csússzon meg. A húrok ezután is fognak még nyúlni, de idővel tartják a hangmagasságot. 

Utolsó simítások

A hangszer felhúrozva, nekiláttam behangolni. A D húr semmiképp nem akart működni, valahol nem stimmeltek a távolságok, mert a negyedik bund fisz helyett G-n szólalt meg, és a többi félhang sem fél, hanem inkább háromnegyed hangra volt egymástól. Nem értettem, nézegettem midenfelől, aztán megláttam, hogy a nyereg bevágásának a legmagasabb pontja nem a szélénél volt, hanem valahol középen, ami 2mm-rel nagyobb távolságot jelentett minden bundnál. Úgyhogy ezt szívtelenül legyalultam és készítettem egy újat, illetve a zizegő érintőket is leszedtem és némi egyengetés után visszaragasztottam. 

... és végül a hangja










REGISZTRÁCIÓ
BELÉPÉS FACEBOOKKAL
Legutóbbi bejegyzések
●   Akkordváltás mesterfokon!
●   Élménybeszámoló az ukuleletalálkozóról
●   Ukuleletalálkozó 2017. augusztus 10-én
Még nincs ukulelém!
●   Miért érdemes megtanulni ukulelézni?
●   A zenehallgatásról
●   Miért érdemes zenét tanulni, zenélni?
●   A hangszeres játék jótékony hatásai
●   Ismerkedés az ukulelével I.
●   Ismerkedés az ukulelével II.
●   Tanulj velem ukulelézni!
●   Ukulelevásárlás
●   Ukulelevásárlás kisgyereknek
●   A bariton ukulele I.
●   A bariton ukulele II.
●   Tokkérdés
●   Körmös kérdés
●   MONO - a félkemény tokok Volvója
●   Hangszertanulás, hangszervásárlás (humor)
●   Az ukulelések gondolatai
   ugrás az oldal tetejére
Kipróbált ukulelék
●   Kala, a kis színes
●   Kala KA-S
●   Kala KA-MC
●   A Kala szoprán banjoleléje
●   Kala KA-KG-T8
●   Kala KA-RES-CHR tenor (rezonátoros)
●   Kala U-BASS I.
●   Kala U-BASS II.
●   Lanikai LU-11 - A tökéletes első ukulele
●   Lanikai LU-21
●   Lanikai LU-21C
●   Lanikai LU-21CE
●   A Risa koncert méretű ukuleléje diófából
●   Andoer - a kínai ukulele
●   Szivardobozlele
   ugrás az oldal tetejére
Már van ukulelém!
●   Friss ukuleletulajdonosoknak I. - a hangszer tartása, pengetése
●   Friss ukuleletulajdonosoknak II. - az első akkordok
●   Hangolódjunk!
●   Online ukulelehangoló
●   A relatív hangolás
●   Pengetési technikák kezdőknek
●   Akkordmenetek
●   A metronóm
●   Letöltések
●   Az összes akkord (középhaladóknak)
●   Zeneelméleti alapok - csak türelmeseknek!
●   Transzponálás - kezdőknek is!
●   Latinos dallamok az erdőben
●   Blues ukulelére és zongorára
   ugrás az oldal tetejére
Ukulelére feldolgozott dalok
●   3 Non Blondes - What's Up feldolgozás
●   4 Non Blondes - What's Up
●   Adele - Rolling In The Deep
●   Boldog szülinapot!
●   Bon-Bon - Valami Amerika
●   Cee Lo Green - Forget You
●   Creedence Clearwater Revival - Have You Ever Seen The Rain
●   Creedence Clearwater Revival - Proud Mary
●   Csendes éj
●   ...és megint dühbe jövünk
●   ...és megint dühbe jövünk - Hogyan játsszuk?
●   Grease - Summer Nights
●   Herman's Hermits - I'm Into Something Good
●   Indiana Jones
●   Indiana Jones - heavy metal
●   Kincs, ami nincs
●   Kiskarácsony, nagykarácsony
●   Komár László - Halványkék szemek
●   Mendelssohn - Nászinduló
●   Mennyből az angyal
●   Mennyből az angyal – Hogyan játsszuk?
●   Nemzeti dal
●   Tankcsapda - A rock and roll rugója
●   Tavaszi szél vizet áraszt
●   The Beatles - A Hard Day's Night
●   The Beatles - From Me To You
●   The Beatles - I Feel Fine (3 ukulelére)
●   The Beatles - Let It Be
●   The Beatles - Nowhere Man
●   The Beatles - Twist and Shout
●   The Champs - Tequila
●   The Lion Sleeps Tonight - Így altass oroszlánt!
●   The Mamas & The Papas – Dream a Little Dream of Me
●   The Mamas & The Papas – Dream a Little Dream of Me - Hogyan játsszuk?
●   Pachelbel D-dúr kánonja
●   Pachelbel D-dúr kánonja - Hogyan játsszuk?
●   Quimby - Most múlik pontosan
●   Republic - 67-es út
●   Republic - Szállj el, Kismadár
   ugrás az oldal tetejére
Ha csak úgy olvasgatnál...
●   4 húr 5 év
●   *(l)ele
●   A legifjabb padawan
●   A méret nem lényeg II.
●   A méret nem lényeg!
●   A portlandi vendég I.
●   A portlandi vendég II.
●   A sarod és a közel-keleti lant esete...
●   A zene és a humor
●   Az első magyar ukulele blog
●   Banjolele
●   Bohemian Rhapsody - MUSIKMESSE 2012
●   Build Me Up Buttercup
●   Elbúcsúzunk Bill "Tappy" Tapiától
●   Ethnosound - ukuleleteszt, blues jam :)
●   Filmzenék
●   Három év kihagyott felvételei
●   Kedvcsináló - avagy a kihagyhatatlan videó
●   Lanikai UkeSB
●   Látogatás az Ethnosoundnál
●   MUSIKMESSE 2012 - Frankfurt - az ukulelekínálat
●   A négynyakú
●   Paul McCartney koncertjén jártunk - élménybeszámoló
●   Pink Martini
●   Ukulele blues
●   Ukulele Wars
●   Ukulelére hangolva
●   Ukuleleszó a karanténból
●   Ukulelevásárlás Mankával az Ethnosoundban
●   Ukulelézett, Mylord?
●   Vendég a háznál: zongora
   ugrás az oldal tetejére